Mérlegre tettük, mit hozott a 2021-es év a felvidéki magyarság szempontjából létfontosságú oktatás és kultúra területén – VIDEÓ
2021 ismét a járvány éve volt Szlovákiában, ami sok mindent megakasztott, de szerencsére örvendetes változások is történtek. Ezek reményt adhatnak arra, hogy az új esztendőben pozitív irányba mozdul el az oktatás, és több pénz juthat a kultúrára is. Rengeteg még ugyan a kérdőjel, de a járvány lecsengése után talán reménykedhetünk abban, hogy magabiztosabban és kevésbé rögös úton „lépkedhetnek” majd iskoláink, kulturális intézményeink.
Az oktatási reformnak köszönhetően a szlovák nyelv tanítása a jövőben megváltozik, végre sikerült elérni, hogy idegen nyelvként lehessen oktatni.
Bár, mint ahogy eddig is, ezután is elsősorban a pedagógusokon, azok rátermettségén fog múlni, hogy milyen szinten tanulják meg a diákok ezt a számukra idegen nyelvet, de megfelelő módszertanra mindenképp szükség lesz, és le kell győzni a gyerekekben a sokszor zsigeri ellenszenvet is ez iránt a nyelv iránt.
A felsőoktatási törvényt is górcső alá vesszük, kiderül, mi az, ami miatt novemberben tüntettek ez egyetemek és tiltakoztak az akadémiai közeg szereplői.
A reform – és ez szlovákiai különlegesség – viszont nem jár együtt több pénzzel, ami lehetetlen helyzetbe hozhat több felsőoktatási intézményt, amelyek most éppen a minőségbiztosítási rendszerük átalakításával vannak elfoglalva. Fontos, hogy az egyetemek a jövőben olyan szakembereket képezzenek, akik megtalálják számításaikat a munkaerő-piacon.
Mi lesz a középiskolai érettségikkel? Két év kihagyás után, ami a járvány számlájára írható, a minisztérium hagyományos, jelenléti formában tervezi, a végzős diákok viszont tiltakoznak.
Attól tartanak, hogy két év távoktatás után nem lesznek képesek megfelelni a szigorú kritériumoknak, hiszen online nem tudtak annyi tananyagot átvenni, mint az iskolapadban ülve.
Szót ejtünk arról is, hogy az oktatási és a kulturális intézmények számára is hatalmas tehertétel, hogy az energiaárak ugrásszerűen megemelkednek és az új villany- és gázszámlák kifizetése, főleg a kisebb intézményekben, komoly gondot okozhat. Vajon segít, kompenzál az állam?
A Csemadok-törvény nagy előrelépés lehet a kultúra támogatását illetően. Persze a törvénytervezetet a parlamenti képviselők jó része nem fogadta kitörő örömmel….
A Kisebbségi Kulturális Alapnál igazgatóváltásra került sor, szlovák nemzetiségű ember vezeti, ami nem okvetlenül rossz, habár megnyugtatóbb lett volna, ha magyar nemzetiségűt választanak az alap élére. Visszalépésnek tekinthető ez? Vagy várjuk ki, hogy mit hoz a jövő, ha végre a járvány után visszatérünk a rendes kerékvágásba?
Kérdés van rengeteg, néhányra megpróbáltunk választ találni évértékelő műsorunkban, és még egy kiadvány is szóba kerül.
