Szent István király országa erős kősziklára épült - Dunaszerdahelyen is megemlékeztek államalapítónkról - VIDEÓKKAL
940 éve ezen a napon avatták szentté Székesfehérváron Istvánt, az első magyar királyt Szent László király uralkodása alatt. Ezzel a cselekedettel megteremtődött Szent István király kultusza. Nemzedékek sora elemzi, vizsgálja az első ezredforduló főszereplőjének életét és tetteit: a régmúltról való gondolkodásban máig megkerülhetetlen az első magyar király, ugyanakkor a jövőről való gondolkodásban is szerepet kaphatnak Szent István király intelmei.
Mária Terézia 1771-ben országos ünneppé nyilvánította I. István király temetésének és szentté avatásának évfordulóját, ettől az évtől kezdve a magyar nemzet Magyarország születésnapjaként tekint erre a napra, az évszázadok során pedig összefonódott az új kenyér ünnepével is.
Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen minden évben fennkölt és magasztos módon tisztelegnek államalapító királyunk emléke előtt, így volt ez idén is. A dunaszerdahelyi Nagyboldogasszony oltalma alatt álló Szent György-templomban az ünnepi szentmisén sor került az új kenyér megszentelésére, amelyet a délutáni Szent István király napja alkalmából rendezett ünnepségen kínáltak az egybegyűlteknek. A rendezvényt Bíró Emese, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola tanulójának szavalata indított, majd Derzsi György színművész, énekes, színházi rendező emelte az ünnepség fényét.
A koszorúzási ünnepségen részt vett Pánczél Károly magyar országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, Jankovics Gyula, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa, Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke, Karaffa Attila, Puha György, Dunaszerdahely alpolgármesterei, valamint a helyi intézmények és szervezetek vezetői, politikai pártok képviselői és számos megemlékező.
Karaffa Attila stábunknak elmondta, Dunaszerdahely, mint a felvidéki magyarság egyik legerősebb fellegvára elmaradhatatlan kötelességének érzi, hogy Szent István király emlékének adózzon. Most pedig, a szeptemberi választások előtti időszakban kiemelkedően fontos szem előtt tartanunk királyunk ezen intelmét:
Pánczél Károly magyar országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnökének nagyívű beszéde és elgondolkodtató szavai megszívlelendők. Rámutatott, népünk mi mindent tett Európáért.
A 20. században a kommunisták üldözték a keresztény vallást. Gondoljunk Márton Áron gyulafehérvári püspök, Mindszenty József hercegprímás, Ordass Lajos evangélikus püspök és Ravasz László református püspök üldöztetésére, szenvedéseire.
Senki ne magyarázzon sületlenségeket, hogy éppen mi távolodtunk el Európától, az európai értékektől. Sőt, mi vagyunk az erős vár Európában, az a vár, amelynek fontos a kereszténység, a keresztény értékek megmentése. John Lukács mondta: „A Nyugat a mi keresztünk. Mint a Krisztus keresztje, egyszerre tragédia és remény. Letenni nem tudjuk.”
Mint mondta, Szent István ünnepe és a Szent Korona a magyarság összetartozását is szimbolizálja. A nemzet összetartozása nem csupán szimbólum, nem egy álom, nem fikció, rózsaszín köd, hanem maga a valóság. Trianoni keresztre feszítettségünk ellenére életben maradtunk, boldogulunk, gyarapodunk. 103 évvel Trianon után elmondhatjuk: megmaradtunk, jó erőben vagyunk, szülőföldünkhöz ragaszkodunk. A száz év magány véget ért, nem vagyunk egyedül. Nincs egyedül a felvidéki, délvidéki, erdélyi, kárpátaljai és az anyaországi magyar.
Felhívta továbbá a figyelmet a közelgő parlamenti választásokra, kiemelte, hogy a tapasztalat szerint szlovák pártokra, vegyes pártokra nem számíthatunk. A megmaradás, a jólét, a nyugodt lét feltétele, hogy a Szövetség képviseltesse magát Pozsonyban, hiszen már bizonyított az önkormányzati választáson. A Szlovákiában élő 8 százalék magyar számára nem elérhetetlen az 5 százalékos küszöb elérése, hogy
Szónoklatát Duray Miklós korábbi beszédének gondolataival zárta:
