Zsebes

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Puzderová Monika
független
210
(55,26%)
Palko Tibor
független
170
(44,74%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Kertész Ľuboš
    független
    284
    (18,82%)
    1. körzet
    Vaško Ľuboš
    független
    267
    (17,69%)
    1. körzet
    Vašinská Annamária
    STAROSTOVIA
    194
    (12,86%)
    1. körzet
    Pačutová Monika
    független
    184
    (12,19%)
    1. körzet
    Makajiová Miroslava
    független
    166
    (11%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Kováčová Marianna
    független
    161
    (10,67%)
    1. körzet
    Slabej Peter
    független
    142
    (9,41%)
    1. körzet
    Berta Timotej
    független
    111
    (7,36%)
Šebastovce
településrész
magyar lakosság 1910
63%
222
magyar lakosság 2021
0%
3
Népesség: 724
Terület: 5,10 km²
Tszf. magasság: 208 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04017
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás kisközség

Zsebes a Kassai-medencében, az Alsó-Hernád kistájon, 200 méteres tengerszint feletti magasságban, Kassa központjától 7 km-re délre, a Kassát a miglécnémeti határátkelővel (14 km) összekötő 17-es főút mentén fekszik. Bár határán két vasútvonal (a Kassát Miglécnémetivel, illetve Rozsnyóval összekötő vasútvonalak) is áthalad, vasúti megállóhelye nincs. Területe sík, 184-224 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület (2010-ben 79 %-át – 403 hektárt – szántóföldek foglalták el). A település magja eredetileg egyutcás útifalu volt, a szalagtelkek végét lezáró csűröknek az utcával párhuzamos két sorával, 1950 után déli szomszédságában új utcák létesültek a belterületet háromszorosára (12 hektárról 36-ra) növelve. Határa nyugaton a Bölzsei-patakon túl a kassai repülőtérig húzódik, keleten áthalad rajta a Barcát Hernádcsánnyal összekötő 3416-os út. Északról Bárca, nyugatról Pólyi kassai városrészekkel, délnyugatról Enyicke, délkeletről pedig Kassamindszent községekkel határos.

Közigazgatás

1976-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996 óta a Kassa – IV. járás részeként. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai, 1960-1976 között pedig a Kassa-vidéki járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe 1950 után kis mértékben változott, nyugati (Pólyival közös) határát kiigazították, területét ezzel 26 hektárral növelve (Az 1910/41-es 4,84 km²-ről 5,10 km²-re).

Népesség

Zsebesnek, mely egyike Kassa legkisebb népességű városrészeinek, 2011-ben 663 lakosa volt, csaknem teljes lakossága (95,7 %) szlovák nemzetiségű volt. A 18. század végén Vályi András még magyar, Fényes Elek a 19. század derekán már szlovák lakosságú faluként jellemzi. 1880-ban népességének háromnegyede (72,9 %) volt szlovák és egynegyede (24,5 %) magyar anyanyelvű. A magyar nemzetiségűek arányának gyors növekedése (1910-ben már a lakosság többsége – 62,7 % – magyar nemzetiségű volt) időlegesnek bizonyult, 1921-ben az első csehszlovák népszámláláskor már csaknem teljes lakossága (96,6 %) szlováknak vallotta magát. Bár a község szlovák többségű volt, ez a magas arány a számlálóbiztosok tudatos hamisításának eredménye volt Popély Gyula kutatásai szerint. A (főként református vallású) magyar kisebbség a 20. század második felére asszimilálódott. A község népessége lassan, de folyamatos növekedéssel 1880-1980 között csaknem duplájára nőtt (306 főről 561 főre), különösen 1950 után (1941-ben még 393 lakosa volt). Az 1980-as években megfigyelhető 6,1 %-os lakosságszám-csökkenés után a rendszerváltás utáni negyed évszázadban egynegyedével nőtt népessége (1991-2011 között 527 főről 732-re). 2011-ben népességének háromnegyede (75,0 %) volt római katolikus vallású, a reformátusok aránya 1921-hez képest (14,3 %) felére (7,1 %) csökkent. Népsűrűsége 2011-ben 130 fő/km² volt.

Történelem

Területén tárták fel 1966-77 között Szlovákia egyik legnagyobb avar temetőjét, mely egy 7. – 9. századi településhez tartozott. 1248-ban IV. Béla oklevelében, mint „Zebus” földje szerepelt elsőként írásos forrásban. Neve személynévi eredetű, az alapjául szolgáló „Sebus” személynév a Sebestyén becéző alakja. 1303-ban már mint templomos hely, „Zebes” alakban szerepelt. 1427-ben 39 portája volt a falunak. 1553-ban 16 és fél portája volt. A 18. század elejére elnéptelenedett, 1715-ben 5 gazda- és egy zsellérház állt a településen. 1746-ban vegyes szlovák-magyar faluként említik, ekkor 156 lakosa volt, melynek mintegy fele református vallású volt (a reformátusok aránya folyamatosan csökkent a 20. századig). Bár alaprajza (a rendkívüli zártság a főutcával párhuzamos, a település belsejét várfalakként lezáró csűrsorral) a német alapítású útifalvakra jellemző, a 16-17. században személynevei magyarok, Vályi András az 1790-es években is magyar faluként jellemzi, mely a 19. századra nagyrészt elszlovákosodott. A második katonai felmérés (1806-1869) térképén határának nyugati részén még egy kis erdőt is feltüntetnek, melyet később szántófölddé alakítottak át. Fényes Elek 1851-es monográfiájában megemlíti vendégfogadóját, ekkor földesura a szepesi káptalan volt. 1880-ban 306 lakosának háromnegyede szlovák, egynegyede magyar anyanyelvű volt, a római katolikus többségű falu lakosságának egyhatoda református vallású volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberétől 1945. januárjáig ismét Magyarországhoz csatolták. 1948-ban a korábban használt Žebeš helyett hatósági úton a Šebastovce hivatalos nevet állapították meg. 1976. május 1-jén Kassa adminisztratív bővítésének második hulláma során csatolták a városhoz.

Mai jelentősége

Zsebes egyike Kassa legkisebb, falusias jellegét máig megőrző városrészeinek. A településen szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma eredetileg kora gótikus stílusban épült a 13. században, mai alakját a 18-19. századi átalakításokkal nyerte el, tornyát 1894-ben emelték hozzá.