Vágsellye

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Belický Jozef
független
3625
(63,27%)
Petkovová Anita
független
1338
(23,35%)
Mészáros Tomáš
független
495
(8,64%)
Pápeš Tibor
független
271
(4,73%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Andráši Róbert
    független
    1133
    (12,36%)
    1. körzet
    Čibrik Róbert
    Tím NR
    836
    (9,12%)
    1. körzet
    Gomboš Peter
    független
    617
    (6,73%)
    1. körzet
    Budaiová Monika
    független
    607
    (6,62%)
    1. körzet
    Szalay Peter
    független
    595
    (6,49%)
    1. körzet
    Kántorová Ingrid
    Tím NR
    556
    (6,07%)
    1. körzet
    Kollár Miloslav
    Tím NR
    506
    (5,52%)
    2. körzet
    Lehocká Danica
    SMER - SD
    859
    (10,31%)
    2. körzet
    Tölgyesi Róbert
    SZÖVETSÉG
    814
    (9,77%)
    2. körzet
    Hlavatý Peter
    KDH
    787
    (9,45%)
    2. körzet
    Benkovič Tomáš
    független
    782
    (9,39%)
    2. körzet
    Lacková Gabriela
    független
    765
    (9,18%)
    2. körzet
    Jarošová Dominika
    független
    687
    (8,25%)
    2. körzet
    Mészáros Tomáš
    független
    647
    (7,77%)
    3. körzet
    Rehák Miloš
    független
    716
    (12,09%)
    3. körzet
    Molnár Marek
    SPOLU/ŠANCA/DS
    586
    (9,9%)
    3. körzet
    Andráši Peter
    SaS
    535
    (9,04%)
    3. körzet
    Jaroš Peter
    független
    529
    (8,94%)
    3. körzet
    Torišková Anna
    független
    528
    (8,92%)
    3. körzet
    Kališ Slavomír
    független
    524
    (8,85%)
    3. körzet
    Jarošová Ildikó
    független
    470
    (7,94%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Matajs Jakub
    Tím NR
    420
    (4,58%)
    1. körzet
    Krištof Marián
    független
    416
    (4,54%)
    1. körzet
    Toma Michal
    Tím NR
    411
    (4,48%)
    1. körzet
    Zemko Samuel
    SME RODINA
    397
    (4,33%)
    1. körzet
    Melegová Elza
    független
    374
    (4,08%)
    1. körzet
    Gálik Martin
    független
    338
    (3,69%)
    1. körzet
    Hambalková Miriam
    Hlas-SD
    323
    (3,52%)
    1. körzet
    Móri Oľga
    Hlas-SD
    272
    (2,97%)
    1. körzet
    Murcinová Aneta
    Hlas-SD
    202
    (2,2%)
    1. körzet
    Medveczký Ladislav
    független
    194
    (2,12%)
    1. körzet
    Farkašová Mária
    ODS
    191
    (2,08%)
    1. körzet
    Bujková Beáta
    független
    166
    (1,81%)
    1. körzet
    Kováčiková Erika
    független
    163
    (1,78%)
    1. körzet
    Janebová Dana
    független
    159
    (1,73%)
    1. körzet
    Demácsek Juraj
    független
    150
    (1,64%)
    1. körzet
    Bujko Marián
    független
    140
    (1,53%)
    2. körzet
    Vlk Ivan
    Tím NR
    555
    (6,66%)
    2. körzet
    Samoľ Zoran
    Tím NR
    549
    (6,59%)
    2. körzet
    Šuran Róbert
    Tím NR
    416
    (4,99%)
    2. körzet
    Mečiar Jozef
    OKS
    408
    (4,9%)
    2. körzet
    Pápayová Lívia
    független
    386
    (4,63%)
    2. körzet
    Tóth Radovan
    REPUBLIKA
    360
    (4,32%)
    2. körzet
    Žember Eduard
    Hlas-SD
    316
    (3,79%)
    3. körzet
    Valent Igor
    Hlas-SD
    465
    (7,85%)
    3. körzet
    Plenta Peter
    Tím NR
    407
    (6,88%)
    3. körzet
    Štanglovič Martin
    független
    340
    (5,74%)
    3. körzet
    Simek Michael
    Tím NR
    304
    (5,14%)
    3. körzet
    Goldberger Peter
    SPOLU/ŠANCA/DS
    295
    (4,98%)
    3. körzet
    Vašák Patrik
    SME RODINA
    221
    (3,73%)
Šaľa
város
magyar lakosság 1910
88%
4 299
magyar lakosság 2021
13%
2 772
Népesség: 22 714
Terület: 44,97 km²
Tszf. magasság: 116 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 92701, 92705
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Alsó-Vágmente 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nyitra vármegye Vágsellyei járás nagyközség

A város a Kisalföldön, a Mátyusföld keleti részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Vág mindkét partján fekszik, Galántától 13 km-re keletre, Érsekújvártól 34 km-re északnyugatra, Szeredtől 20 km-re délkeletre, Nyitrától 28 km-re délnyugatra. Fontos forgalmi csomópont: a 75-ös országos főút köti össze Galántával és Érsekújvárral, az 573-as út pedig Komárommal (56 km) és Szereddel teremt összeköttetést. Mellékút vezet Deákin (4 km) keresztül Felsőszelibe (11 km). 1851 óta a Pozsony-Budapest vasúti fővonal fontos állomása, mely itt keresztezi a Vág-folyót, 1909 óta pedig a Vágsellye-Negyed vasútvonal ("Csángó") kiindulóállomása. Az 1960-ban hozzácsatolt Vágvecse teljesen egybeépült a várossal az elmúlt évtizedekben. Nyugatról Vágkirályfa, Deáki és Pered, délről Vágfarkasd, északról Vághosszúfalu és Mocsonok, keletről pedig Tornóc községekkel határos. Délnyugati határa Pozsony és Nyitra vármegyék történelmi határát alkotja, keleti határának nagy részét a Vág-folyó alkotja. Határában a 19. században még két erdő is volt (Bélic- és Kilics-erdő), melyeket a 20. században kiirtottak.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Vágsellyei járáshoz tartozó város (1960 óta), járásszékhely. 1871-ig mezőváros, majd 1920-ig nagyközségként Nyitra vármegye Vágsellyei járásának székhelye volt. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig továbbra is a Vágsellyei járás székhelye, majd 1960-1996 között a Galántai járáshoz tartozott. 1996-tól újra járásszékhely. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Vágsellyei járás). 1960-ban hozzácsatolták Vágvecsét és egyben várossá nyilvánították. Vágsellye (32,47 km²) és Vágvecse (12,49 km²) egyesítése óta egyetlen kataszteri területet (44,97 km²) alkot.

Népesség

Vágsellyének 1910-ben 3812, 1921-ben 4046, 1939-ben 4842 lakosa volt. Lakosságát a 20. század elején elszlovákosodott magyarként jellemzik, a kettős identitást mutatja, hogy 1910-ben a magyar nemzetiségűek még a lakosság 91,5 %-át, 1921-ben már csak 30,9 %-át alkották, 1939-ben, a visszacsatolás után viszont újra túlnyomórészt magyarnak vallotta magát a lakosság. A 20. század második felében, az iparosodással és városiasodással párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek túlnyomó többségbe kerültek. 1939-1970 között népessége megduplázódott (Vágvecsével együtt 1939-ben 6106, 1970-ben 12 922 lakosa volt), majd a következő két évtizedben újra megduplázódott (1991-ben 24 776 lakos, az akkori Galántai járás legnépesebb települése lett). Az 1991-2011 közötti két évtizedre enyhe népességcsökkenés (4,9 %) és a magyar nemzetiségűek arányának rohamos csökkenése (21,9 %-ról 14,2 %-ra) jellemző. A lakosság többsége római katolikus vallású (56,5 %). 1939-ben népes magyar zsidó közössége még a lakosság 12,5 %-át alkotta. Vágsellye három településrészre: Vágsellyén él a lakosság 67,1 %-a (15 806 fő), Vágvecsén 32,7 %-a (7691 fő), Hetményen pedig 0,2 %-a (57 fő).

Történelem

A nyitrai várhoz tartozó királyi birtokon jött létre, ezután rövidebb ideig a pannonhalmi apátságé lett. A mongolok elpusztították 1241-42-ben. IV. Béla a znióvári premontrei kolostornak adományozta, és az övék is maradt a 13-16. század között. A középkorban előbb bencés, azután premontrei, a kora újkorban jezsuita rendháza volt. Ekkoriban Vágsellyétől délre voltak Beke, Brodrinc, Nege és Udvarc, mára nyomtalanul elenyészett falvak. A 16. században, az ország rendjének felbomlásával Sellyére is zavarosabb idők köszöntöttek. 1534-ben a surányi vár kapitánya foglalta el, de 14 évvel később visszaadta a szerzeteseknek, akik hamarosan elzálogosították. Rövid időre az egri püspök tulajdonába került, végül 1586-tól egészen 1776-ig, a szerzetesrendek II. József általi feloszlatásáig a jezsuitáké volt. iskolájának alapítási időpontját nem ismerjük, csak annyit tudni, hogy Oláh Miklós esztergomi érsek utasítására, 1564-ben nyitották meg újra. A törökök a 16. században négyszer is felperzselték a községet, és az általuk jelentett folyamatos veszély miatt, az 1598-ban idehozott jezsuita kollégiumot Pázmány Péter érsek vezetésével, 1615-ben áthelyezték Nagyszombatba. A 17. században kapott mezővárosi rangot, heti és országos vásártartási jogot. Ekkoriban 12 malom működött itt, és saját céhük volt a szabóknak, csizmadiáknak, kovácsoknak, takácsoknak, tímároknak, vargáknak és cipészeknek, de jelentős volt a marhatenyésztés és nádtermesztés is. A század második felében még egyszer feldúlták az oszmán török hadak. Eben az időben kisebb erődítménye is volt, de ennek maradványait mára nyomtalanul széthordták. Középkori katolikus temploma 1828-ra olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani, és újat építettek helyette. A 19. századra nevezetessé vált fapiaca, valamint téglagyár és ispotály is létesült. A 20. század elején a helyi lakosok takarékszövetkezetet és hitelszövetkezetet működtettek, továbbá megjelent a sajtkészítés, illetve a dohány- és lucernatermesztés is. A Vágon már ekkor kompjárat biztosította az átmenő forgalmat. 1919. január 7-én foglalták el a cseh csapatok, és a trianoni béke Csehszlovákiához csatolta. A város az elégedetlen mezőgazdasági munkások egyik mozgalmi központjává vált, és annak ellenére óriási munkanélküliséggel küzdött, hogy szeszfőzde, ecetgyár és jéggyár is üzemelt itt. 1938. november 2-án a bécsi döntés révén visszakerült Magyarországhoz, majd 1945-től megint csehszlovák fennhatóság alá került. 1963-ra épült fel a Duslo vegyiüzem, az ideköltöző munkások sokaságának új lakótelepeket építettek, és a város ezzel nemcsak eredeti arculatát, de magyar jellegét is elvesztette. Ugyanebben az időben létesítették a műtrágyagyárat. A Vágsellyei járást 1960-ban beolvasztották a Galántai járásba. A 70-es években új közúti híd épült. 1993-tól Szlovákia része. 1996-tól az újra létrehozott Vágsellyei járás székhelye. A 19. században vegyes lakosságúként leírt mezőváros a rugalmas városi identitás ékes példája. Lakói az 1910-es magyar népszámláláskor elsöprő többségben magyar nyelvűnek mondták magukat, 1921-ben, az első csehszlovák népszámlálás alkalmával, nagyrészt ugyanazoknak az embereknek kétharmada csehszlováknak, egyharmada magyarnak vallotta magát, 1941-ben a magyar népszámláláson újfent a magyarok voltak elsöprő többségben, 1950-től kezdve után pedig megint szlováknak vallotta magát a többség. A vegyes, illetve átmeneti nemzeti identitású községet a Duslo vállalat dolgozójaként idetelepített munkások által szlovákosították el teljesen. A rendszerváltás óta, magyar lakossága felgyorsult ütemben csökken.

Mai jelentősége

A városban egy magyar és öt szlovák alapiskola, szlovák művészeti alapiskola, szlovák gimnázium, kétnyelvű szakközépiskola, valamint kultúrház és könyvtár működik. A városközpontban áll a kórház. Vágsellyéhez tartozik, de valójában Mocsonok, illetve kisebb részt Tornóc kataszterében terül el a Duslo vegyiüzem, amelynek a területén uszoda is található. Az egykori jezsuita kollégium felújított, 16. századi reneszánsz kastélyában működik a vágsellyei, dunaszerdahelyi és galántai járás közös levéltára. Klasszicista stílusú római katolikus, Szent Margitnak szentelt temploma 1823–37 között épült, a Mátyusföld hagyományos lakáskultúráját bemutató tájháza 1979-ben létesült. A sportélet legfontosabb szereplője az első ligás női kézilabdacsapat, a csapat sportcsarnokán kívül van műjégpálya is, a futballcsapat stadionja pedig Vécse városrészben található. A város területén újkőkori, vaskori kelta és római kori kvád település, kora középkori avar temető, morva temető, továbbá honfoglaláskori és Árpád-kori temető települések maradványait is megtalálták.