Szútor

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Váradi Barnabáš
SMS
160
(56,14%)
Lakatoš Gabriel
KDH
125
(43,86%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Lakatoš Ádám
    KDH
    104
    (18,6%)
    1. körzet
    Lakatoš Tibor
    független
    90
    (16,1%)
    1. körzet
    Ruszó Dezider
    független
    90
    (16,1%)
    1. körzet
    Lakatoš Attila
    független
    67
    (11,99%)
    1. körzet
    Barassó Milan
    független
    59
    (10,55%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Lakatoš František
    KSS
    58
    (10,38%)
    1. körzet
    Lakatoš Vojtech
    KSS
    46
    (8,23%)
    1. körzet
    Lakatoš Róbert
    KSS
    45
    (8,05%)
Sútor
község
magyar lakosság 1910
99%
317
magyar lakosság 2021
82%
535
Népesség: 566
Terület: 13,26 km²
Tszf. magasság: 205 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98001
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rimaszécsi járás kisközség

A község a Gömöri-medence nyugati részén, a Bakti-dombság déli oldalán fekszik, Rimaszombattól 16 km-re délkeletre, Feledtől 11 km-re északkeletre. Szútor zsákfalu, egyetlen Rimapálfalától Bellényen keresztül ide vezető 8 km-es mellékúton közelíthető meg. Területe 200-300 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, mintegy felerészben erdővel borított dombvidék. Nyugatról Jánosi, délnyugatról Bellény és (rövid szakaszon) Rimapálfala, délről Gernyőpuszta (Bottovo), délkeletről Radnót és Balogújfalu, keletről Bátka, északkeletről Balogtamási, északról pedig Rimaszombat (Bakti katasztere) határolja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (13,26 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 321, 1921-ben 301, 1938-ban pedig 357, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Lakossága a 20. század végére kicserélődött és ma már csaknem kizárólag magyar anyanyelvű romák alkotják (96,0 %). 2001-ben a lakosság 18,8 %-a, 2011-ben már 81,7 %-a volt roma nemzetiségű, a magyar nemzetiségűek aránya 1991-2011 között 88,7 %-ról 12,6 %-ra csökkent. Szlovák nemzetiségűnek 2011-ben a lakosság 3,5 %-a vallotta magát. Az eredetileg (1921-ben 79,7 %) református többségű falu lakosságának túlnyomó többsége (94,7 %) ma már római katolikus vallású. A korábban csökkenő népességű zsáktelepülés lakosságszáma 1991-2011 között kiugróan magas mértékben, 65,3 %-al növekedett (

Történelem

1410-ben „Zutor” alakban említik először, de valószínűleg már sokkal korábban keletkezett, valószínűleg a 12. században. Balog várának tartozéka volt, majd a murányi váruradalomhoz tartozott. Erdős határa miatt korai fejlődése lassú volt, középkori családnevei mind magyarok. Lakossága a 16. században református hitre tért. 1566-ban és 1567-ben elpusztította a török, de népessége állandó maradt, az 1773-as összeírás családnevei megegyeznek a 16. századiakéval. Utoljára 1682-ben pusztította el a török. 1828-ban 58 házában 428 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században a Coburg hercegi család birtoka volt. Lakói egykor pipaszár és seprőkészítéssel is foglalkoztak. A falunak kénes forrásai voltak. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. A település 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. Mezőgazdasági szövetkezetét 1949-ben alapították. Jelentős roma közösség élt a faluban már a század elején, a 20. század végére az eredetileg többségében református magyarok lakta falu abszolút roma többségűvé vált.

Mai jelentősége

Napjainkban 1-4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezik. A község református temploma 1810-ben épült.