Szepesapátka
Ld. a fő szócikknél
Szepesapátka a 19. század közepén vált önálló községgé, korábban a Szepes vármegyei Kojsó határához tartozott. 1920-ig kisközségként Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Gölnicbányai járáshoz. 1910-ben és 1921-ben területe mindössze 14,4 hektár volt. 1939-45 között a Szlovák Államhoz csatolták (Tátra megye, Gölnicbányai járás). 1944-ben a szlovák közigazgatásban egyesítették Apátkával. Ma sem településrészként, sem kataszteri területként nem különül el.
Szepesapátkának 1921-ben 65 lakosa volt, valamennyien szlovák nemzetiségűek és római katolikus vallásúak voltak. Népessége 1880-1921 között kevesebb, mint felére csökkent (144 főről 65 főre). 1880-ban még 4 német anyanyelvű, illetve 4-4 görög katolikus és izraelita vallású lakosa is volt.
Szepesapátka Apátkának a patakon túlra, Szepes vármegye területére eső részeként a 19. század közepén jött létre. Lakói rézbányászattal és kohászattal foglalkoztak, illetve favágóként dolgoztak. 1880-ban 144, 1910-ben pedig 83 lakosa volt. 1905-ben hatósági magyarosítással kapta a hivatalos Szepesapátka nevet a korábban használt Opáka helyett. 1920-ig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 65 lakosa volt. 1939 márciusától 1945 januárjáig a fasiszta szlovák bábállamhoz tartozott. 1940-ben 17 háza és 64 lakosa volt. 1942-ben a Spišská Opátka hivatalos nevet kapta (korábban Apátka és Szepesapátka hivatalos szlovák neve egyaránt Opátka volt). 1944-ben egyesítették Apátkával.
Ld. a fő szócikknél
