Sánkfalva

Šankovce
magyar lakosság 1910
98%
346
magyar lakosság 1921
97%
297
Tszf. magasság: 196 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98262
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

A Gömöri-medence keleti részén, a Licei-dombság nyugati oldalán, a Turóc- és a Rátkai Turóc-patakok összefolyásánál, a Turóc völgyében fekszik. A Turóc bal partján találhatók, a patak választja el Harkácstól. Csaknem egybeépült a tőle fél kilométerre délre fekvő Harkáccsal.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Gömörfalva településrésze. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területét (10,60 km², Gömörfalva területének 60 %-a) beolvasztották Gömörfalva kataszterébe. Korábban határához tartozott Harkács északi része is, az itt álló katolikus templommal.

Népesség

1910-ben 353, 1921-ben 305, 1938-ban pedig 349, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának túlnyomó többsége (88,5 %) római katolikus vallású volt. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették és szlovákokat telepítettek a községbe. 2011-ben 334 lakosa volt, itt élt Gömörfalva népességének 35,1 %-a.

Történelem

Sánkfalvát 1266-ban "Raas" néven említik először, névadója, Sánk Rás várföld egy három ekés darabját adományként kapta. 1294-ben Sank, 1421-ben "Sankfalua" alakban említik. 1427-ben a Sánkfalvy és Husz családok a község birtokosai. A 15. században Alsó- és Felsősánk néven a jászói premontrei apátság birtoka. A középkorban határának nagy részét birtokosai nemesi kúriáikhoz művelték. A török hódoltság alatt lakosságának egy része kicserélődött. A 17. században kuriális falu, a Hős-család kihalása után vált ismét jobbágyközséggé. A 18. században a Steinicher- és Draskóczy-családok birtoka. 1828-ban 61 házában 474 lakos élt. Lakói a község rossz mezőgazdasági adottságai miatt a földművelésen kívül háziiparral is foglalkoztak. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1947-ben magyar lakosságának egy részét kitelepítették Magyarországra és szlovák családok költöztek ide. Termelőszövetkezetét 1952-ben alakították. 1960-ban "Gemerská Ves" (Gömörfalva) néven egyesítették Harkáccsal.

Mai jelentősége