Peres
Peres a Kassai-medence peremén, az Alsó-Hernád-völgy és a Kassai-hegyalja kistájak találkozásánál, a Kassát Rozsnyóval összekötő 16-os (korábban 50-es) főút mentén, Szentlőrincke közvetlen keleti szomszédságában, 297 méteres (határa 250-340 méteres) tengerszint feletti magasságban, Kassa központjától 6 km-re délnyugatra fekszik. Teljes területét családi házas beépítésű belterülete alkotja melynek 2010-ben több mint kétharmadát (92 ha) kertek foglalták el. A városközponttal a 16-os főútnak a közelmúltban gyorsforgalmi úttá (R2) átalakított szakasza köti össze. A 21. század elejére egybeépült korábbi anyaközségével, a tőle 2 km-re nyugatra fekvő Szentlőrinckével. Nyugatról és délnyugatról Szentlőrincke, délről (rövid szakaszon) Pólyi, délkeletről Bárca, északról Miszlóka és Luník IX. kasssai városrészekkel határos. Délkeleti határa az R2-es út mentén húzódik.
1968-ig Szentlőrincke község része, azóta Kassa városrésze 1996-tól a Kassa – II. járás részeként. Szentlőrincke részeként 1920-ig, valamint 1938-45 között Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, a csehszlovák közigazgatásban pedig 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai járáshoz, 1960-68 között pedig a Kassa-vidéki járáshoz. Területe 2011-ben 1,33 km² volt.
2011-ben 1553 lakosa volt, melynek 71,7 %-a volt szlovák és 2,4 %-a (37 fő) magyar nemzetiségű (52 fő – 3,3 % - magyar anyanyelvű), kiugróan magas volt a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (22,7 %). A 20. század második felében beépült kertváros népessége az 1980-as években még csökkent (1980-1991 között 669 főről 616 főre), a rendszerváltás után azonban rohamos növekedésnek indult (1991-2001 között 60,7 %-os, 2001-2011 között 56,9 %-os lakosságszám-gyarapodás). A szűk határú, már teljesen beépült városrészben a további terjeszkedés lehetetlensége miatt a növekedés üteme lassuló tendenciát mutat (2001-ben 990, 2011-ben 1553, 2017-ben 1939 lakosa volt). 2011-ben népességének 39,9 %-a volt római katolikus vallású, 14,8 %-a pedig felekezeten kívüli, a lakosság egynegyede (25,9 %) nem nyilatkozott felekezeti hozzátartozásáról. Népsűrűsége (2011-ben 1168 fő/km²) meghaladja a városi átlagot.
A mai városrész nevét az egykori Peres majorról kapta. Ez a majorság a Kassát Szepsivel összekötő régi út mentén a 18. században jött létre, az első katonai felmérés térképén (1763-1787) már szerepelt. Területének nagyobb részét a 20. század első feléig erdő borította, melyet a második katonai felmérés (1806-1869) térképén Csonkás, a harmadik katonai felmérésén (1869-1887) már Peres-erdő néven ábrázoltak. 1920-ig területe Szentlőrincke részeként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A harmincas években a szentlőrinckei Hervay Erzsébet birtokában volt, 1937-ben új település létrehozása céljából Jarolim Holešovský és 37 társa vásárolta meg. 1938. júliusában kezdték meg a családi házak építését ezt tekintik Peres alapításának. 1938. novemberétől 1945. januárjáig ismét magyar fennhatóság alá került. Területe 1968-ig Szentlőrinckéhez tartozott, ekkor Kassához csatolták.
A kertvárosi jellegű, családi házas beépítésű városrészben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma 1993-2001 között épült.
