Nagylél

Az Alsó-Csallóközben, Csallóközaranyos központjától 2,5 km-re délnyugatra, a Duna bal partja közelében fekszik.

Egyike Csallóközaranyos településrészeinek. Ld. Csallóközaranyos.

2011-ben 134 lakosa volt, a község lakosságának 5,5 %-a. Részletes adatok nem állnak rendelkezésre.

Régi település, a 15. század közepén említik először. Nevét az ómagyar Lél személynévről kapta. A 18. század végén már újra népes pusztaként szerepel az első katonai felmérés térképén. Mindig Csallóközaranyoshoz tartozott. A 19. században és a 20. század elején Nagylél virágzó gazdasággal, parkkal és szeszfőzdével rendelkezett, a helybéliek szarvasmarha, ló- és juhtenyésztéssel foglalkoztak, valamint mellett gabonát és kukoricát termesztettek. Az 1920-as években szlovák kolonistákat telepített le itt (22 gazdaság) a Daxner-féle telepítési társulás. 1930-ban 120-an éltek itt.

Külterületi lakóhely. A Nagyléli-sziget természetvédelmi terület.