Nagyida

Veľká Ida
község
magyar lakosság 1910
98%
2 010
magyar lakosság 2011
10%
321
Népesség: 3 567
Terület: 31,01 km²
Tszf. magasság: 210 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04455
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kanyapta-medence - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás nagyközség

A község a Kanyapta-medence és az Alsó Hernád-völgy kistájak határán, az Ida-patak partján, a Szlovák Vasmű hatalmas ipartelepének közvetlen nyugati szomszédságában fekszik, a Kassa-Torna vasútvonal mentén (megállóhely), Kassától 21 km-re délnyugatra, Szepsitől 16 km-re keletre. Mellékutak kötik össze Sacával és a 16-os főúttal (5 km), Perénnyel (7 km) és Komarócon (4,5 km) keresztül Buzitával (10 km). Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület, területének mintegy egyötödét erdő borítja (a Kassai-hegyalja dombvidékén található Zsobrák-erdő).

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. Az 1870-es évekig mezőváros volt, 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig nagyközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1968-ban határának egynegyedét az ekkor Kassa városrészévé váló Sacához csatolták, területe ezzel 41,66 km²-ről 31,01 km²-re csökkent.

Népesség

Nagyida a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. A 20. század első felében még túlnyomórészt magyarlakta település volt; 1910-ben 2047, 1921-ben 2145, 1938-ban pedig 2298, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben a (cseh)szlovákok a lakosság 6,8 %-át, 1930-ban már egyharmadát alkották, az államfordulat után, 1941-ben azonban már csak 9-en vallották magukat szlováknak. A 20. század második felében a község etnikai arculata teljesen átalakult, 1991-re a magyarok aránya 25,1 %-ra csökkent, majd 1991-2011 között – dinamikus, 33,1 %-os népességnövekedés (2446 főről 3256-ra nőtt) mellett – kevesebb mint felére (9,9 %). 2011-ben a lakosság 52,3 %-a volt szlovák, 27,1 %-a pedig roma nemzetiségű, a magyar anyanyelvűek aránya a magyar nemzetiségűekének csaknem a duplája (17,1 %) volt. Nagyidán a 16. század óta élnek romák, nagy részük ma a falu északi bejáratánál és a vasút mellett található két nyomortelepen tömörül. A lakosság túlnyomó többsége (78,6 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 1921-ben még 14,2 % volt, 2011-re 5,4 %-ra csökkent. 1944-ig számottevő izraelita közösség is élt Nagyidán (1921-ben a lakosság 7,5 %-át, 1938-ban pedig 3,7 %-át alkották). Bár Perény kataszteri területén fekszik, a Nagyidától 3 km-re délre fekvő Gombospuszta közigazgatásilag Nagyidához tartozik, lakosságát is Nagyidáéhoz számítják. 2011-ben 257 lakosa volt, itt élt a község népességének 7,9 %-a.

Történelem

1251-ben IV. Béla oklevelében említik először. 1275-ben Ida néven szerepel. Nevét az Ida patakról kapta, amely mellett fekszik. A patak neve ősi kelta folyónévből eredeztethető. Egykori várát 1406 után Perényi Péter országbíró építtette, aki 1417-ben már itt keltezett. 1442-ben Giskrának engedték át váltságdíjul. Később is a Perényieké maradt. 1461-től Nagyida mezővárosként (oppidium) szerepelt. 1510 és 1513 között Ilosvai Selymes Péter tanítóként tevékenykedett Nagyidán. 1556-ban I. Ferdinánd serege 20 napi ostrom után foglalta el a várat, az ostromot Arany János költeménye a "Nagyidai cigányok" meséli el. A császáriak ezt követően lerombolták a várat, sánca, árkai ma is jól láthatók. Az 1550-es években lakossága református hitre tért. 1650-ben európai szintű nagy zsidó gyűlés volt itt sátrak alatt a talmudról és a Messiás eljöveteléről, melyre ezrével érkeztek a résztvevők egész Európából. Római katolikus plébániáját 1742-ben alapították újra. 1818-as hatalmas tűzvész pusztított, melyben a katolikus templom is leégett. A 15. századtól az 1870-es évekig mezőváros volt, híres volt vásárairól. Az első köziskolát a három felekezet hívei közösen építették 1899-ben, épülete ma az óvodának ad otthont. 1881-ig Abaúj, majd 1920-ig Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. Az 1960-as években Nagyida határában építették fel a Kelet-szlovákiai Vasmű hatalmas kohászati komplexumát (a területet 1968-ban elcsatolták a községtől). A falu ipari jellegűvé vált, a magyar lakosság pedig kisebbségbe került a bevándorlókkal szemben. Az 1970-es évek végétől a környezetszennyezés miatt már építési engedélyt sem adtak ki a faluban, a távlati tervek szerint teljesen felszámolták volna a községet. 1995 őszén a vasműben megsérült a gázvezeték, 11-en haltak meg és a község lakosságát ideiglenesen kitelepítették.

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda található. Az eredetileg reneszánsz, később klasszicista stílusban átalakított egykori Csáky-kastély ma a községi hivatalnak ad otthont. Szent Mártonnak szentelt, eredetileg a 14. században gótikus stílusban épült, mai formájában 1743 óta barokk stílusú római katolikus temploma, 1799-ben épült református temploma, valamint 1780-ban épült zsinagógája egyaránt értékes műemlékek. Nagyidán 1951 óta tevékenykedik a nagy múltú Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes.

Emlékhelyek és hírességek

2020. szeptember 26., 12:26

Trianon – az Ilosvai szemével

A múlt hét végén mutatták be a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes TRIANON / 1-2-3aNON című táncszínházi előadását.

2020. július 5., 09:50

Példaértékű a nagyidai Ilosvai-család tevékenysége

Amikor a tánc nem csak szórakozás, hanem életmód is egyben.

2020. január 29., 19:03

Vártól a kastélyokig – Megújulnak kulturális örökségünk helyszínei

Sajtótájékoztató keretében mutatták be a Castle to Castle/Vártól a kastélyokig elnevezésű Interreg-projektet Nagyidán.

2020. január 13., 19:45

Szakmai továbbképzést tartott a Keleti Erő

Az Ilosvai Házban rendszeresen tartanak táncházakat.

2019. szeptember 14., 19:59

A megye ékkövei

A program összeállítása során abból indultak ki, hogy a magyar és a szlovák táncokban vannak közös illetve eltérő motívumok.

2019. augusztus 17., 10:47

Nyári színházi tábor a Pinceszínpaddal

A kassai Pinceszínpad nyári színházi táborában amatőr színjátszó csoportok rendezői és színészei négynapos műhelymunkán vehetnek részt.

2018. november 30., 16:19

Ismét a Fölszállott a páva színpadán az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes

November utolsó napján a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató különleges évadának, a Döntők Döntőjének negyedik elődöntőjében lép fel az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes.