Nagyabony

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Gányovicsová Júlia
független
587
(77,75%)
Matejčík Rudolf
SMER - SD/Hlas-SD
168
(22,25%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Domonkos Zsolt
    független
    498
    (12,67%)
    1. körzet
    Kázmérová Mária
    független
    458
    (11,66%)
    1. körzet
    Kázmér Lórant
    független
    443
    (11,28%)
    1. körzet
    Moraveková Iveta
    független
    422
    (10,74%)
    1. körzet
    Molnár Mezei Ágnes
    független
    378
    (9,62%)
    1. körzet
    Gróff Peter
    független
    376
    (9,57%)
    1. körzet
    Varga Arpád
    független
    374
    (9,52%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Lábodiová Réka
    független
    359
    (9,14%)
    1. körzet
    Molnár Tibor
    SZÖVETSÉG
    274
    (6,97%)
    1. körzet
    Szabad Denisa
    független
    180
    (4,58%)
    1. körzet
    Soós Žigmund
    független
    167
    (4,25%)
Veľké Blahovo
község
magyar lakosság 1910
100%
998
magyar lakosság 2021
66%
1 053
Népesség: 1 566
Terület: 18,13 km²
Tszf. magasság: 116 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93001
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járás kisközség
A régi magyar nyelv írott formája is azt bizonyítja, hogy édes anyanyelvünk alig változott az elmúlt nyolcszázötven év során. Az 1162-ben jegyzett „Oboni" településnév ugyanis nem is áll olyan messze az Abony-tól. Vályi András írja e helyről: „magyar falu Poson Vármegyébe, fekszik Csallóközben Szerdahely mellett.“ De mit szólna ma Bihari János, ha visszatérne kedves szülőfalujába? Az ám! A virtuóz hegedűművész, – akinek játékáról maga Liszt Ferenc is elismerően nyilatkozott – bizony itt látta meg a napvilágot 1764-ben, néhány évvel azután, hogy felépült a falu szakrális épülete, a Szentháromság tiszteletére felszentelt római katolikus templom. Ha a neves cigányprímás visszajönne, bizonyára megállna a sárga repceföldek szélén, egy ideig könnyes szemmel figyelné az égen úszó felhőket, sóhajtana egy nagyot, aztán eljátszana néhány vidám dallamot az országalmás, faragott kopjafa tövében. És az abonyi föld felett felcsendülő hegedűszóra rügyet hajtanának a fák, dalra fakadnának a madarak, és erő költözne a facsemeték rostjaiba. De ha nem is tér vissza Bihari János a „síri világból”, a nagyabonyiak fülében azért még élnek életadó, jövőt építő dallamok… Hogy a facsemetékből egyszer árnyékadó óriások nőjenek.

 

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől 4 km-re északnyugatra fekszik, a Komárom-Pozsony vasútvonal mentén (megállóhely). Egybeépült a szomszédos Nemeshodossal. Határa hosszan elnyúlik északkeleti irányban, egészen a Kis-Dunáig, területén folyik keresztül a Kis-Duna Tőkési-ága, amely egyaránt alkalmas halászatra és üdülésre. Belterületébe ékelődik az egykori folyómeder, a 20. század elején még vízzel, ma kis erdősávval borított "Tó". Az 572-es (Dunaszerdahelyt Pozsonnyal összekötő) országút érinti a települést, mellékút kötik össze a 63-as főúttal (1,5 km). Délkeletről Dunaszerdahely, keletről Nemeshodos, délről Egyházkarcsa és Királyfiakarcsa, nyugatról Diósförgepatony, északról Hidaskürt (Sorjákosi kataszter) és Tallós községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1899-től hivatalos magyar neve Nemesabony volt. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe csak minimális mértékben változott az elmúlt száz év során (1921-ben 18,17 km², 2011-ben 18,13 km²).

Népesség

A község lakossága ugyanannyi volt 1939-ben és 1991-ben, 1991-2011 között azonban egyötödével nőtt. Magyar lakosságának egy részét a második világháborút követően áttelepítették Magyarországra, helyükre északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ennek következtében az addig majdnem színmagyar lakosságú településen egy jelentős szlovák közösség is létrejött. Az utóbbi két évtizedben megháromszorozódott a szlovákok aránya, ma már a népesség egyötödét alkotják, a magyar nemzetiségűek aránya 74 %-ra csökkent. A községben népes roma közösség is él (15,9 %).

Történelem

A Csallóköz legrégibb településeinek az egyike. A mai falu területe évszázadokon át mocsaras, nádas terület volt. A község azon a földön keletkezett, amelyet III. István király adományozott Csehországból érkezett telepeseknek. 1162-ben „terra Oboni” alakban említik először. Később „Fulobon, Csukár-Nagy Abony, Felabony, Nemesabony, Csallóköz-Abony” néven szerepel az írott forrásokban. Neve az ősi magyar Aba személynévből származik. Lakói Pozsony várának várjobbágyai voltak, akiknek II. András kiváltságokat adott, melyeket 1236-ban IV. Béla is megerősített. 1240-ben és 1256-ban a 3 falura terebélyesedett Abony a szintén három vagy kéthelyes Karcsaiakkal állott perben. 1298-ban Felabonyban III. András 300 holdat Olgyay András fia Péter mesternek adományozott Rajna menti hadakozásoknál szerzett érdemeiért. Ugyanezen hadakozások során szerzett érdemeikért 1299-ben III. András király Felabony várjobbágyait is nemesi rangra emelte. 1332-ben már három Abony nevű falu létezett a község területén az esztergomi káptalan oklevele szerint. 1336-ban és 1346-ban Csukárabonyt említik. Felabony nemeseit 1356-ban I. Lajos király is megerősíti, azzal hogy ellenség támadása esetén kötelesek hadba vonulni. 1360-ban több más helységgel Abonyt megkapják az óbudai Szent Klára apácák. 1364-ben az abonyi nemesek pert vesztenek ellenük. 1380-ban I. Lajos Csukárabonyt, Nagyudvarnokot és Barlabást Pókatelki Miklós fia Jakabnak és testvéreinek Jánosnak és Tamásnak adományozza. Későbbi történelme során is több nemesi család birtoka volt. 1828-ban 131 házában 940 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A községnek 1895-től vasútállomása és postahivatala is van. A település még a 20. században is gyakran Nemesabony néven lett említve. Hajdan a község határában feküdt a török időkben elpusztult Nádvár község, amelynek napjainkban már csak egy dűlőnév őrzi az emlékét. A 20. század elején a településhez tartoztak még Bárányos, Lelkes és Szellő majorok, illetve Molnár-tanya, valamint a Nemesabonyi-rét.

Mai jelentősége

Napjainkban 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezik. A helyi születésű Bihari János cigányprímás, zeneszerző emlékére 1964 óta megrendezik a Bihari János Napokat. Római katolikus (Szentháromság-) temploma 1761-ben barokk, a templommal szembeni háromszög alaprajzú kápolna neoklasszicista, az Ordódy család ma már nem látható kastélya 1760–65 között rokokó stílusban épült. A községben bútorgyártó- és fémmegmunkáló üzemek működnek. Határában a II. világháború utáni években halastavakat létesítettek.