Nad jazerom

Nad jazerom
településrész
magyar lakosság 1991
5%
1 283
magyar lakosság 2021
2%
546
Népesség: 25 213
Terület: 3,65 km²
Tszf. magasság: 193 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 00000
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás nem létezett

A Tóvárosi-lakótelep a Kassai-medencében, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 195 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Hernád jobb partján, Kassa központjától 5 km-re délkeletre. A városrész tengelyét a Kassát Nagykapossal összekötő 552-es út (Szalánci út) képezi, mely délkeletre Abaszéplak (4 km) irányában folytatódik, az egykori községgel a városrész teljesen egybeépült. A Szalánci út északkeleti oldalán húzódnak a Tóháti- (Sídlisko Nad jazerom) és Abaszéplaki-lakótelepek (Sídlisko Krásna) panelházai, délnyugati oldalán pedig ipari telephelyek sorakoznak. Külterülete nincs, 2010-ben területének 47,9 %-a (175 ha) volt beépített terület, 10,4 %-át (38 ha) pedig víz borította. Északnyugatról Kassa-Dél, nyugatról Bárca, keletről Abaszéplak, északkeletről pedig Szilvásapáti kassai városrészekkel határos. Északnyugati határát a Kassát elkerülő gyorsforgalmi út (PR3) alkotja, nyugati határa a Kassa-Sátoraljaújhely vasútvonal mentén húzódik, Szilvásapátival közös határát a Hernád bal, Abaszéplakkal közös határának egy részét pedig a Hernád jobb parti töltése képezi. A városrészt négy villamosjárat köti össze Kassa többi részével.

Közigazgatás

A mai városrész területének mintegy kétharmada 1968-ig Abaszéplak (az 1942-es községegyesítésig Széplakapáti) határának része volt, egyharmada pedig Kassa külterülete volt. Önálló önkormányzatú városrésszé 1990. október 1-jén alakult, 1996 óta a Kassa-IV. járás részét alkotja. Területe 2011-ben 3,65 km² volt.

Népesség

A Tóvárosi-lakótelep Kassa harmadik legnépesebb városrésze, 2011-ben 25 702 lakosa volt, itt élt Kassa összlakosságának 10,7 %-a. 2011-ben népességének 75,9 %-a vallotta magát szlovák, 2,5 %-a (647 fő) pedig magyar nemzetiségűnek (3,3 %-a – 849 fő – magyar anyanyelvűnek), mintegy egyötöde (19,1 %) nem nyilatkozott nemzetiségéről. 1980-2001 között népessége 14 %-kal csökkent (29 225 főről 25 132 főre), majd a 2001-2011 közötti időszak 2,3 %-os növekedését 2011-2017 között újra 3,5 %-os fogyás (25 702 főről 24 803 főre) váltotta fel. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek száma felére csökkent, 1991-ben a népesség 4,7 %-a (1283 fő), 2001-ben 3,7 %-a (930 fő), 2011-ben már csak 2,5 %-a (647 fő) vallotta magyarnak magát. 2011-ben a városrész népességének 45,2 %-a volt római katolikus, 7,3 %-a görög katolikus, 3,0 %-a evangélikus és 2,0 %-a református vallású, 16,3 %-a pedig felekezeten kívüli. 2011-ben a városrész népességének 51,5 %-a (13 246 fő) élt az Abaszéplaki-, 36,8 %-a (9465 fő) a Tóháti-lakótelepen, 11,6 %-a (2982 fő) pedig a Tóváros-észak lakótelepen. A Tóvárosi-lakótelep a harmadik legsűrűbben lakott kassai városrész volt 2011-ben (7041 fő/km²).

Történelem

Kassa külterületének délkeleti részén és az (1976-ban szintén Kassához csatolt) Abaszéplaktól elcsatolt területen a Hernád szabályozásakor, az 1960-as években alakították ki a későbbi városrész névadóját, a 38 hektáros mesterséges tavat („Jazero”). A lakótelepépítés 1969-ben vette kezdetét, az új városrésznek 1970-ben még csak 324, 1980-ban már 29 225 lakosa volt. A Tóháti-lakótelep 1969-1973 között épült fel, vele párhuzamosan pedig a tőle délre eső, de vele egybeépült Abaszéplaki-lakótelep. Előbbi utcáit a Szovjetunió földrajzi neveiről, utóbbiét a csillagászattal és az űrkutatással kapcsolatos fogalmakról nevezték el. A lakóövezetekkel párhuzamosan új könnyűipari zónát is (húsfeldolgozó, malom, sütöde, üdítőitalgyártás, textilipar stb.) is kialakítottak. 1983-ban az új városrészt már villamosjárat kötötte össze a városközponttal. 1990-ben a Tóvárosi-lakótelep önkormányzatú városrésszé alakult.

Mai jelentősége

A városrész részben lakó-, részben ipari funkciókat lát el. Itt összpontosul Kassa élelmiszeripara: malom, húsfeldolgozás (a korábbi Mäsovýchod, ma Dalton s.r.o.), üdítőital-gyártás (Frucona), pékipar (Vamex). A Stelmo s.r.o. telephelyén acélkonstrukciók gyártása folyik. A városrészben öt alapiskola, egy művészeti alapiskola, szaktanintézet, kereskedelmi akadémia és magángimnázium található. A Kassai vértanúk tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1990-1995 között épült. A városrész nevét adó tó nyáron kedvelt fürdőhely.