Miglécnémeti

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Nagy Štefan
SZÖVETSÉG/KDH
148
(68,2%)
Szedáková Gabriela
független
69
(31,8%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Pataky Norbert
    SZÖVETSÉG
    143
    (16,34%)
    1. körzet
    Kišš Rastislav
    KDH
    140
    (16%)
    1. körzet
    Albert Attila
    SZÖVETSÉG
    138
    (15,77%)
    1. körzet
    Pataki Rastislav
    Hlas-SD
    128
    (14,63%)
    1. körzet
    Dudáš Bartolomej
    SZÖVETSÉG
    103
    (11,77%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Bariaková Katarína
    SMER - SD
    80
    (9,14%)
    1. körzet
    Maklári Jozef
    SMER - SD
    73
    (8,34%)
    1. körzet
    Dudáš Jozef
    független
    70
    (8%)
Milhosť
község
magyar lakosság 1910
93%
395
magyar lakosság 2021
23%
90
Népesség: 387
Terület: 7,84 km²
Tszf. magasság: 166 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04458
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Cserehát - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás kisközség

A község az Alsó Hernád-völgy kistájon, a Keleti-Cserehát legkeletibb végénél, a Migléc-patak mentén fekszik, Kassától 22 km-re délre, a Kassa-Miskolc vasútvonal mentén. Területén keresztülhalad a Kassát a magyar határral összekötő 17-es főút és az R4-es gyorsforgalmi út, melyek itt végződnek a falutól 2 km-re délre található Miglécnémeti-Tornyosnémeti határátkelőnél. Mellékút köti össze a tőle északra fekvő Kenyheccel (1,5 km), mellyel csaknem teljesen egybeépült. Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület, csaknem egyharmadát a Kenyheci-víztároló (250 ha) vize borítja. Nyugatról Perény-Hím, északról Kenyhec, délről Tornyosnémeti, keletről pedig Abaújvár községekkel határos. Keleti határát a Hernád-folyó alkotja. Keleti és déli határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásával Abaújvár Hernádon túlra eső határrészeit Miglécnémetihez csatolták, területe ezzel csaknem egyharmadával nőtt (6,02 km²-ről 7,84 km²-re). 1964-ben Kenyheccel egyesítették „Družstevná pri Hornáde“ néven, majd 1986-1993 között Abaújszinához csatolták. 1993. január 1. óta újra önálló község.

Népesség

A 19. században magyar többségű, vegyes magyar-szlovák lakosságú falu volt, a szlovákok 1880-ban a lakosság mintegy egyhatodát alkották. 1910-ben 424, 1921-ben 452, 1938-ban pedig 451, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1910-ben 6,6 %, 1921-ben pedig 11,1 % volt, 1930-ra már csaknem a lakosság felére emelkedett. 1938-2001 között népessége több mint egyötödével csökkent, 2001-2011 között már 10,2 %-os lakosságszámnövekedés (344 főről 379-re) figyelhető meg. 1961-re a község szlovák többségűvé vált (ekkor a lakosság kevesebb mint egyharmada - 29,9 %-a vallotta magát magyarnak), 2001-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 41,9 %-ról 28 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 54,9 %-ról 58,8 %-ra emelkedett. Magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (9 %) is. A magyar anyanyelvűek aránya 2011-ben 37,2 % volt. A lakosság 44,9 %-a római katolikus, 33,8 %-a pedig református vallású (1921-ben még a reformátusok voltak többségben – arányuk ekkor 44,7 % volt).

Történelem

Először 1220-ban említik a Váradi Regestrumban Felnémet néven. A Migléc nevet a 15. századtól viseli a falu. Német telepesek lakták, akik 1205–1209 között telepedtek le itt. A 13. században Felnémet is egyike volt a másik két Németi nevű településsel együtt annak a 10 királynéi német telepesfalunak, amelyet a vizsolyi ispánság fogott össze. 1450-ben a Hegyaljai család birtokokat szerez a községben. Az 1500-as évekig a község területén csak német lakosság élt, csak a 16. században érkeztek meg az első magyar családok. Az 1600-as évek után már nincsenek feljegyzések német telepesekről, ám egyre több szlovák család költözött a faluba. 1720-ban a magyar és szlovák lakosság száma megegyezett. Az 1787-es évben megérkeztek az első zsidók és 1850 után a romák is. 1860-ban megépült a Miskolc-Kassa vasútvonal a község határában. 1881-ig Abaúj, majd 1881-1920 között Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1909-ben tűzvész pusztított a faluban. 1920-ban határközséggé vált, egyben vasúti és közúti határátkelő lett Csehszlovákia és Magyarország között. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1964-ben Kenyheccel egyesítették „Družstevná pri Hornáde“ néven, majd 1986-ban Kenyheccel együtt Abaújszinához csatolták. 1968-ban határában kavicsbányatavat létesítettek. 1993. január 1.-jén vált újra önálló községgé. 2013-ban határában megépült az R4-es gyorsforgalmi út határátkelőhöz vezető szakasta.

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található, határában homok- és kavicskitermelés folyik. Református temploma 1887-ben épült neoklasszicista stílusban, egy 19. század elejéről származó klasszicista nemesi kúria, és 1784-ben épült harangláb is található a faluban.