Mátyócvajkóc

Maťovské Vojkovce
község
magyar lakosság 1910
99%
774
magyar lakosság 2021
73%
517
Népesség: 615
Terület: 12,29 km²
Tszf. magasság: 106 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07901
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Ungi-sík 1918 előtti vármegye, járás, rang: Ung vármegye Nagykaposi járás nem létezett
Ha meghalljuk vagy kimondjuk a falu nevét, mindjárt azt gondoljuk, hogy a Jóisten bizonyára tréfálkozós kedvében volt, amikor nevet adott ennek a helynek. Pedig a szóbelseji rím nem is mondható tudatosnak, ha tudjuk, hogy Vajkóc-ot majdnem száz esztendővel korábban írták le a krónikások, mint Mátyóc-ot. A lényeg, hogy – az egyesülést megelőzően – késő középkori falucska volt mindkettő.
Néhány száz lakos és három templom, így Krisztus urunk mostanság háromszor is elmegy a misére/istentiszteletre, hogy ha már egyszer vasárnap van, akkor az legyen teljes! Mert ugye, az már aztán biztos, hogy a mi Urunk valóban itt jár-kel ezen a helyen – kiváltképpen azóta, amióta vastagon író ceruzával határt húztak a térképre, és Mátyócot is, Vajkócot is a csehszlovák államnak hagyták meg. Láthatatlan betonfallal választották el az ungvári uradalomtól, vagyis Kárpátaljától. Szomorú história.
Mély kútból felhúzott éltető víz, feszületek árnyékában elterülő zöld ligetek, fiókát rejtő gólyafészek. Mátyócvajkóc rejtőzködő kincsei ezek – csak figyelni kell.
A falu címerében a kutya hűségesen őrzi gazdáját, a botos juhászt, ám az is lehet, hogy éppen a juhász parancsolta lábához az állatot. De hogy ebben mi az igazság, azt már csak a békés helyiek tudnák nekünk megmondani.

 

A község az Alföld északkeleti peremén, a Nagykaposi-sík kistáj északkeleti részén, a szlovák-ukrán határ közelében fekszik, Nagykapostól 7 km-re keletre, az Ungvár-Enyicke széles nyomtávú vasútvonal mentén. Határában vasúti határátkelő és átrakóhely található. Itt ér véget a Kassát Nagykapossal összekötő 552-es út, a község központja, Mátyóc, az erről az útról elágazó 1 km-es bekötőúton, valamint a Nagykaposhoz tartozó Veskócnál az 552-es útról leágazó bekötőúton (4 km) közelíthető meg. Vajkóc Mátyóctól 1,5 km-re nyugatra fekszik. Határa csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Nagykapos, délről Budaháza és Dobóruszka, keletről Palló, északkeletről Lakárd, északról pedig Bajánháza községekkel határos. Keleti határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Nagymihályi járáshoz tartozó község. 1964-ben jött létre Mátyóc és Vajkóc községek egyesítésével. Elődközségei 1920-ig kisközségként Ung vármegye Nagykaposi járásához tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig a Nagykaposi, majd a Tőketerebesi járáshoz tartoztak. 1938-45 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). Az egyesített község 1996-ig a Tőketerebesi járáshoz tartozott, majd a Nagymihályi járáshoz csatolták. Területe (12,29 km²) két kataszteri területre oszlik: Mátyóc (7,37 km²) és Vajkóc (4,92 km²). Vajkóc területe az elmúlt száz év során nem változott, Mátyóchoz 1945 után hozzácsatolták Pallóc községnek a csehszlovák-szovjet határ megvonása után Csehszlovákiához csatolt határrészét, területe ezzel 59 hektárral gyarapodott.

Népesség

Mátyócvajkóc a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik. Mátyócnak és Vajkócnak együtt 1910-ben 782, 1921-ben 752, 1938-ban pedig 635, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Népessége 1991-2001 között stagnált, 2001-2011 között már 6,6 %-os lakosságszámnövekedés figyelhető meg (587 főről 626-ra). Magyar többségét napjainkig megőrizte, bár 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 91,5 %-ról 83,4 %-ra csökkent. 2011-ben a lakosság 9,1 %-a volt szlovák nemzetiségű, 7 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. A lakosság csaknem egynegyede (22,1 %) a roma etnikumhoz tartozik. 2011-ben a lakosság 42,7 %-a volt római katolikus, 36,6 %-a görög katolikus, 12,6 %-a pedig református vallású. A község lakosságának 67,4 %-a (422 fő) él Mátyóc, 32,6 %-a (204 fő) pedig Vajkóc településrészen.

Történelem

Mátyóc neve eredetileg Porchal (1279), majd Matyuch-Porchal (Zigeth). Mai nevén 1427-ben említik először. A falu az ungvári vár uradalmához tartozott. 1401-től a Perényiekén, 1425-ben a Csicseri családé, majd elkövetkező néhány évben sűrű tulajdonosváltásra kerül sor. 1472-ben a leleszi konventé, majd 1478-ban királyi rendeletre Básti Lászlót iktatták be résztulajdonosnak. Lakossága a 17. században felvette a református hitet, imaház és paplak épült. Ezeket később az ellenreformáció idején lerombolták. A 19. században a helyi birtokok a Felföldy- és Polányi-családoké voltak. A 19. században vegyesen lakták magyarok és ruszinok. A 19. század végétől kezdve számos lakosa kivándorolt Amerikába. A 19. század végén a környék vízlecsapolási munkáira megalakítoták a Mátyóci Társaságot. 1910-ben megépült az Ungvár-Vaján vasútvonal, melynek egyik állomása Mátyóc lett. Vajkóc 1338-ban bukkant fel először az írott forrásokban Weychkocsh alakban. Lakossága a 17. században felvette a református hitet, első református temploma a 18. században épült. 1920-ig mindkét község Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták őket Magyarországhoz. 1944-ben zsidó lakosaikat (1938-ban 28 fő) koncentrációs táborba hurcolták. 1945-ben az új szovjet-csehszlovák határ megvonásával határközséggé vált. 1964-ben Mátyócot és Vajkócot Mátyócvajkóc (Maťovské Vojkovce) néven egyesítették. 1966-ban megépült a kassai vasmű részére vasércet szállító széles nyomtávú Ungvár-Enyicke vasútvonal, mely itt érkezett meg Csehszlovákiába. Mátyócvajkóc határában ekkor vasúti átrakóhely létesült.

Mai jelentősége

Mátyócvajkócon négyosztályos magyar tannyelvű alapiskola és óvoda található. A község határában vasúti átrakodóhely működik. Mátyóc Szűz Mária mennybevételének szentelt görög katolikus temploma 1911-ben neoklasszicista stílusban épült. Vajkóc református temploma 1879–82 között, római katolikus temploma az 1980-as években épült.

Ahogy mi látjuk
Videó:  Bodó Károly
Képgaléria
matyocvajkoc_23
Galéria
+37 kép a galériában