Magyarkelecsény
Ld. Nyarádkelecsény
1943-ig önálló község, azóta Nyarádkelecsény része (hivatalosan sem településrészként, sem kataszteri területként nem különül el). 1920-ig kisközségként Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Nagykaposi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). 1943-ban Magyarmocsárral és Ungnyaráddal egyesítették Nyarádkelecsény néven.
1910-ben 339, 1921-ben 329, 1938-ban pedig 401, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 43,2 %-a volt római katolikus, 31,6 %-a református, 23,1 %-a pedig görög katolikus vallású.
Kelecsényt 1315-ben Kelechen néven említik először. 1417-ben a Pálócsiak a ruszkai Dobókkal közösen adományként kapják. 1556-ban az egri hős, Dobó István földesúré. A 17. században Bakócsy István örökli, majd 1662-ben királyi határozat alapján Pethő Zsigmond kassai vicegenerális kapja meg öröklés útján. A 18. század elején a királyi kamarához tartozott, a 19. század végén a Hadik-Barkóczyaknak volt birtokuk a helységben. 1911-ben községi népiskola létesült a településen. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz, majd 1943-ban Nyarádkelecsény néven egyesítették Ungnyaráddal és Magyarmocsárral.
Nyarádkelecsény központi településrésze, itt található a községi hivatal, az alapiskola és az óvoda is. Római katolikus temploma 1970-ben épült archaizáló stílusban.