Ahogy mi látjuk
Videó:
Bodó Károly
Képgaléria
Lucska
Lúčka
község
magyar lakosság 1910
100%
406
magyar lakosság 2021
70%
126
Népesség: 184
Terület: 14,94 km²
Tszf. magasság: 539 m
Körzethívószám: +421 (0) 58
Irányítószám: 04942
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Rozsnyói-hegység - Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Szádelői-karszt
1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye
Rozsnyói járás
kisközség
Ha még élne a tornai vár ura, kivénhedt lován bizonyára ma is beporoszkálna Lucskára is. Nyugati irányba indulna el, az erdőkön keresztül. Átkelne néhány bővizű patakon, és körbenézne a faluban, amely talán mindig is ilyen kicsi volt, mint most. A várúr persze – történelmi idők tanújaként – semmit sem felejtett el. Emlékezne a középkori Gömörország itt felépült erődtemplomára, s az ősi romok látása könnyeket csalna megfáradt szemébe, emlékezne a hegyek gyomrában rejtőző vaskő kitermelésére, de a 19. században felépült vasöntödére is. Ám ez utóbbit csak emlékeiben tudná felidézni. „Valahol itt lehetett” – mondaná. Egymással beszélgető kötényruhás asszonyok köszöntenék a falu közepén, ám a játszótér tarka játékai az égvilágon semmit sem mondanának neki. Aztán a tornai várúr felkaptatna a közeli Csükerész-tetőre, letekintene a magaslatról, és még mielőtt végleg eltűnne ebből a világból, az ősi fák árnyékában állva, nagy bölcsen csak ennyit szólna: „Na látjátok, azért akadnak még itt magyarok!”
A község a Csermosnya-völgyben, a Csermosnya-patak partján, Rozsnyótól 17 km-re keletre fekszik, 540 méteres tengerszint feletti magasságban. Érinti a Hárskutat (11 km) Barkával (4,5 km) összekötő, Csermosnya-völgyi mellékút. A völgytől délre a Tornai Felső-hegy (Szádelői-karszt) vonulata húzódik, északra pedig a Rozsnyói-hegység 1000 m fölé magasodó gerincéig (Csükerész-hegy, 1187 m) terjed Lucska határa, melynek mintegy felét erdő borítja. Nyugatról Kiskovácsvágása, délről Tornagörgő, keletről Barka, északról pedig Szomolnok községekkel határos. Déli határa (1881-től) Gömör-Kishont és Abaúj-Torna, északi határa pedig Gömör-Kishont és Szepes vármegyék történelmi határát alkotja.
Közigazgatás
1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (14,94 km²) az elmúlt száz évben nem változott.
Népesség
1910-ben 406, 1921-ben 393, 1938-ban pedig 408, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népessége 39,2 %-al csökkent, majd 1991-2011 között további 22,6 %-al (248 főről 192-re). Túlnyomó magyar többségét (2011-ben 83,9 %) napjainkig megőrizte, a szlovák nemzetiségűek aránya 1991-2011 között több mint háromszorosára nőtt (4,4 %-ról 15,1 %-ra). A lakosság 63,5 %-a római katolikus, 15,6 %-a (1921-ben még 42,2 %-a) pedig református vallású.
Történelem
A falu régi településnek számít. Egyes források Árpád-korinak mondják, bár a fellelhető írásos emlékek 1406-ban tesznek róla először említést, mint a tornai váruradalom tartozékáról, amelyet Zsigmond király adományozott Benes Pálnak. A falu már a 13. században létezett, ekkor épült első temploma is, melynek maradványai ma is láthatók. Írott források 1406-ban Luchka néven említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond Besenyő Pálnak adta. Addig Torna várának uradalmához tartozott. A faluban már a középkortól jelentős vastermelés folyt. Nagyolvasztója 1853-ban épült és a 20. század elejéig üzemelt. Lakói ennek megfelelően főként bányászattal, kohászattal foglalkoztak. 1828-ban 69 háza és 574 lakosa volt. 1881-ben, Torna vármegye megszüntetésekor Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához csatolták. Az 1890-es években évi 20 000 mázsa nyersvasat olvasztottak itt és 24 munkás dolgozott a vasolvasztóban. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz.
Mai jelentősége
A község Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma és református temploma egyaránt 1926-ban épült historizáló stílusban. A falu feletti dombon található romtemplom a 13. században épült, gótikus stílusban, nyújtott hajóval, a 15. században a vidék huszita megszállása idején a templom körül erődfalat és őrtornyot (harangtornyot) építettek.
Továbbiak Lucska településről:
