Lakszakállas

Sokolce
község
magyar lakosság 1910
100%
1 180
magyar lakosság 2021
85%
1 027
Népesség: 1 209
Terület: 19,42 km²
Tszf. magasság: 110 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94617
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Alsó-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Csallóközi járás kisközség

Lakszakállas a történelmi Komárom vármegye területén, Komáromtól 20 km-re északnyugatra, Nagymegyertől 5 km-re keletre az Alsó-Csallóközben fekszik. Csaknem teljesen egybeépült a szomszédos Szilassal. Lakszakállas közigazgatási területe hosszan elnyúlik északkeleti irányba, egészen Madérétig. Délről és délkeletről Bogya, északkeletről Bogyarét, nyugatról Szilas határolja. A falu mellett halad el a 63-as főút, mely Komáromot és Pozsonyt köti össze. Mellékút teremt összekötettést Szilason át Ekeccsel (6 km).

Közigazgatás

1940-ben Lak- és Túriszakállas egyesítésével alakult község. A két, egymással egybeépült falu területe máig külön kataszteri területnek számít. Mindkét falu 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, majd Csehszlovákia Komáromi járásához és 1939-1945 között újra Magyarországhoz (Komárom vm., Komáromi járás). Az egyesült község 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz, majd annak megszüntetése után újra a Komáromi járáshoz tartozik (1996 óta Nyitrai kerület). Lakszakállas közigazgatási területe 19,42 km², mely két kataszteri területre oszlik: Lakszakállas (Sokolce-Lak) – 7,56 km², Túriszakállas (Sokolce-Túri) – 11,86 km².

Népesség

A korábban színmagyar falu szlovák lakossága folyamatosan növekszik, mára meghaladta a 7%-ot. Az egyesítés előtt Lak református, Túriszakállas pedig katolikus többségű volt, ma az egyesített faluban nagyjából kétszer annyi római katolikus él, mint református. 1991 óta a község lakosságszáma lassú csökkenést mutat.

Történelem

A 14. században előbb Zemur fia Miklósé volt, majd a gróf Cseszneky család és kisnemesi családok rendelkeztek birtokokkal a faluban. Ezek között volt a Laky család, amely egészen a 18. századig birtokolt itt földeket. 1541-ben említik Vösztö falut Lak telepeként, de ez később, valószínűleg a török háborúk idején végleg elpusztult. A 16. században Pázmány Péter is rendelkezik itt földekkel, a Pázmány és a Laky családon kívül később a Csepy, Végh, Szücs, Farkas, Bartalos, Csiba, Bajcsy, Nagy és Halászy családok voltak jelentősebb közbirtokosai. A török háborúk során elnéptelenedett, de később újratelepítették. Felső és Alsó Lak a 19. században egyesült. 1861-ben óriási tűzvész pusztította el csaknem az egész községet. Kitűnő termőföldjének köszönhetően lakói jól megéltek a mezőgazdaságból, emellett nagy hagyománya volt a kosárkötő és szövő háziiparnak. Temploma nem volt, az itt élők a szomszédos Túriszakállasra jártak. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban. A 20-as években többször sztrájkba léptek az egykori nemesi falu akkoriban már napszámból élő lakosai. A bécsi döntés következtében 1938. november 2-án visszakapta Magyarország, és 1940-ben Túriszakállast egyesítették Lakkal Lakszakállas néven. 1945-től újra Csehszlovákiához csatolták, 1993-tól pedig Szlovákia része.

Mai jelentősége

A falunak alapiskolája és könyvtára is van. A faluban igencsak élénk a közösségi élet, az egész környéket vonzó, kimagasló népszerűségű éves rendezvény a Laki Katlan. Ma is sikeresen működik Lakszakállas mezőgazdasági szövetkezete, amelynek négy további környékbeli község is tagja.