Kürt

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Téglás Ján
SZÖVETSÉG
499
(71,08%)
Berta Alexander
független
117
(16,67%)
Bužek Peter
független
86
(12,25%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Szekeres Péter
    független
    517
    (12,18%)
    1. körzet
    Sütő Judit
    SZÖVETSÉG
    419
    (9,87%)
    1. körzet
    Vida František
    SZÖVETSÉG
    409
    (9,64%)
    1. körzet
    Izsák Zoltán
    SZÖVETSÉG
    398
    (9,38%)
    1. körzet
    Ivanič Csongor
    SZÖVETSÉG
    375
    (8,84%)
    1. körzet
    Sütő Borbála
    független
    365
    (8,6%)
    1. körzet
    Kovács József
    SZÖVETSÉG
    364
    (8,58%)
    1. körzet
    Jankulár Gabriel
    SZÖVETSÉG
    330
    (7,78%)
    1. körzet
    Kasnyík Zoltán
    SZÖVETSÉG
    299
    (7,05%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Sárai Monika
    SZÖVETSÉG
    293
    (6,9%)
    1. körzet
    Kasnyik Ján
    független
    262
    (6,17%)
    1. körzet
    Danczi Tibor
    független
    213
    (5,02%)
Strekov
község
magyar lakosság 1910
99%
2 751
magyar lakosság 2021
80%
1 538
Népesség: 1 988
Terület: 41,05 km²
Tszf. magasság: 140 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94137
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Udvardi járás nagyközség

A község a Garammenti-hátság nyugati oldalán, a Bátorkeszi-hát északi előterében, a Párizs-patak völgyében fekszik, Komáromtól 35 km-re északkeletre, Párkánytól 27 km-re északnyugatra, Érsekújvártól 28 km-re délkeletre, a Pozsony-Budapest vasúti fővonal mentén (megállóhely). Területén keresztülhalad a Bajcsot Párkánnyal összekötő 509-es út, mellékút köti össze Fűrön és Csúzon keresztül Jászfaluval (11 km). Nyugatról Perbete, északról Fűr, keletről Szőgyén, délkeletről Kisújfalu, délről pedig Bátorkeszi községekkel határos. Déli és keleti határa Komárom és Esztergom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után az Ógyallai járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (ekkor nagyközségi rangját elvesztette). Ekkor csatolták az újonnan létrehozott Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyéhez és egyben az Érsekújvári járáshoz. 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához és az Ógyallai járáshoz, majd az 1949-es közigazgatási reform újra az Érsekújvári járáshoz csatolta. Területe (41,05 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 2772, 1921-ben 2829, 1939-ben pedig 3138, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1945 után a lakosságcsere keretében szlovákokat telepítettek a községbe, de a lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű maradt (2011-ben 81,9 %). 1970-ben még 3110 lakosa volt, az ezután következő négy évtizedre folyamatos népességcsökkenés a jellemző, 2011-ig lakosságának egyharmadát elvesztette (1991-2011 között a csökkenés 13,9 %-os volt, 2394-ről 2086 főre). A rendszerváltás után itt is nőtt a szlovák nemzetiségűek aránya (7,9 %-ról 11,9 %-ra), de így is a legalacsonyabbak között van a járásban. Számottevő etnikai kisebbséget alkotnak a romák (12,4 %). A lakosság túlnyomó többsége (90,0 %) római katolikus vallású.

Történelem

Ősrégi település, mely először a garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapító levelében Kurth néven fordul elő. 1138-ból már írásos emlékek vannak a községről. A magyar honfoglalás Idején Kürt Gyarmat vezér birtoka. 1156-ban Martyrius érsek a kürti tizedet az esztergomi káptalannak adományozta. Ekkor már fennáll a temploma. 1297-ben Ladomér érsek Surányért cserébe kapja, 1390-ben neve Kiwrt alakban jelentkezik. 1514-ben Bakócz Tamás a keresztes háborúba hívja Kürt népét, de a jobbágyság az urak ellen fordul. A török világban a község elpusztul, 1552-ben 10 háza van. 1621-ben Bethlen Gábor hadai pusztítják. 1704-ben a kuruc hatalom idején sok kürti jobbágy szolgált Bottyán János seregében, s ekkor Kürt sok lovat, marhát szállított Újvárba. 1709-ben pestis, 1793-ban tűzvész, 1755-ben földrengés, 1883-ban pedig kolerajárvány pusztított a községben. 1850-ben megindult az első vonat Párkányból Kürtön át Érsekújvárba. 1883-ban felépült az iskola. A 20. század elején számos távírász lakott a faluban, akik az egész országot bejárva építették ki a telefonos hálózatot. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1945 után számos magyar lakost kitelepítettek, kisnánai szlovák lakosság betelepítésével párhuzamosan. Az 1960-as években híres 8 tagú cigányzenekar működött a faluban.

Mai jelentősége

A szőlő- és bortermeléséről híres, mezőgazdasági jellegű községben magyar alapiskola és óvoda működik. Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1755-ben épült barokk stílusban. A ciglédi Szűz Mária-kápolna (1857) híres búcsújáróhely.