Krasznahorkaváralja
A község a Rozsnyói-medence keleti részén, a Rozsnyói-hegység (Nyíres-tető, 965 m) déli lábánál, a 16-os országos főút (Rozsnyó-Szepsi szakasz) mentén fekszik, Rozsnyótól 6 km-re keletre. Itt ágazik el az Úhornái-hágón és Dénesen (13 km) keresztül Szepesremetére (30 km) vezető 549-es út, mellékút köti össze a szomszédos Andrásival is (3 km). Rozsnyótól a Rákos-hegy (800 m) választja el, határának mintegy felét erdő borítja. Nyugatról Rozsnyó, délnyugatról Jólész, délről Várhosszúrét, délkeletről Hárskút, keletről Dernő, északról pedig Andrási (Pacsa) községekkel határos. Délkeleti határának egy részét a 16-os főút vonala alkotja. Délkeleti és keleti határa 1881-ig megyehatárt alkotott Gömör-Kishont és Torna vármegyék között.
A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (23,20 km²) 1910-38-hoz képest (23,17 km²) csak minimális mértékben változott.
1910-ben 1037, 1921-ben 1077, 1938-ban pedig 1184, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után észak-gömöri és külföldi szlovák telepesek érkeztek a községbe, de magyar többségét (mely 2011-re már csak relatív többség) napjainkig megőrizte. 1938-1991 között népessége kétharmadával nőtt, 1991-2011 között dinamikus népességnövekedés (31,6 %-os népességgyarapodás, 1957 főről 2575-re) figyelhető meg. Ez összefüggésben áll azzal, hogy a lakosság több mint fele a roma etnikumhoz tartozik (58,5 %). 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 61,3 %-ról 39,3 %-ra csökkent, a szlovákoké 19,3 %-ról 21,3 %-ra, a romáké pedig 18,7 %-ról 35,1 %-ra növekedett. A község roma lakossága egyetlen, a Várhegy északi oldalán található, elkülönült cigánytelepen él. A lakosság többsége (54,4 %) római katolikus vallású.
A vár alatti település abban az időben keletkezett, amikor ezt a vidéket az Ákos nemzetség uralta. 1322-ben "Karaznahurka" néven említik először. 1329-ben "Craznahorka, Craznahurka, Craznyhorka" a neve. Története szorosan kötődik a vár történetéhez. A falu alapítói magyarok voltak, korábban szláv szórvány élt itt, de nem zárt telepen, tőlük származik a vár neve. Bizonyítják ezt az őstelepülésből kivált helységek (Váralja, Hosszúrét, Pacsapatak) magyar nevei. A 14. században a Bebekek birtoka, majd 1578-ban az Andrássy család tulajdona lett. 1427-ben az adóösszeírásban 67 portát számláltak a faluban. 1569-ben és 1570-ben felégette a török. Lakossága a 17. század végén rekatolizált. 1693-ból származik az első forrás katolikus iskolájáról. 1709-1710-ben lakosságának nagy része a pestisjárvány áldozatául esett. 1757-ben mezővárosi rangot kapott. A vár a 18. századra elveszítette jelentőségét, 1812-ig lakták. 1817-ben villámcsapás érte, de felújították. 1828-ban 146 házában 896 lakos élt. Lakói főként kézművességgel foglalkoztak. A 19. században határában vasércbányászat folyt. A koraújkori névsorokban sok a magyar név, és hogy a népesség magyar nyelven beszélt, azt igazolják a szép számban fennmaradt földrajzi nevek. A Bebekek a 15. század végén rutén vlachokat telepítettek a környékre, de hatásuk nem volt számottevő. Az Andrássyak virágzó uradalma és méltányos bánásmódja miatt növekedett a környéken a jólét, de ennek következtében a népmozgás is. A későbbi jövevények között sok a szabad költözködésű zsellér, nagyobbrészt iparosok, főleg lengyelek, szlovákok és rutének. A község lakossága a 17. századtól lassan kicserélődött: az 1773-as nevek között a 16. századiakból egyet sem találunk. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 után a belső telepítések során szlovák családok telepedtek le a községben.
A községben magyar és szlovák alapiskola és óvoda egyaránt működik. Nagy jelentőségű az idegenforgalom - országos jelentőségű műemléke a 13. században épült, majd a 16. századtól az Andrássyak birtokában lévő várkastély, mely 1906 óta vármúzeumként látogatható. 2012-ben egy tűzvész súlyos károkat okozott a várban. Az Andrássy-képtár 1910-ben, a kassai országút mellett fekvő Andrássy-mauzóleum 1904-ben épült szecessziós stílusban. Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma a 15. században épült gótikus stílusban, 1787-ben klasszicista stílusban alakították át. 2005-2015 között a község autókempingjében rendezték meg a Gombaszögi Nyári Tábort.
