Kisgergelyfalva

A Vályi-völgy északi részén, Felsővály és Alsóvály tőszomszédságában fekszik, mindkét falutól mintegy fél kilométerre.

1924-ig önálló község, azóta Felsővály két településrészének és kataszteri területének egyike (1990-1995 között Alsóvályhoz tartozott). 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a Tornaljai járáshoz tartozott. 1971-ben az egységes Vály község része lett egészen 1995-ig, amikor visszacsatolták az 1990-ben újra önállósult Felsővályhoz. Területe 2,13 km², a község területének 14,1 %-át alkotja, 1910-hez képest (2,08 km²) 5 hektárral gyarapodott.

1880-ban 107, 1910-ben 95, 1921-ben pedig 87, kizárólag magyar nemzetiségű és többségében református vallású lakosa volt. 2011-ben 123 állandó lakosa volt, itt élt a község lakosságának 37,2 %-a.

A 14. század közepén vált ki Felsővály területéből, névadója a Vályi-nemzetség Gergely nevű tagja, aki udvarházat és gazdaságot létesített itt, e körül alakult ki a falu. Később a Kálosai Korláth-család birtoka. 1407-ben említik először írásos források. Birtokosai állandóan változtak, a 17. század végén és a 18. század elején a hadi események és a pestis miatt lakossága erősen le csökkent. 1924-ben csatolták Felsővályhoz (1990-1995 között Alsóvályhoz tartozott). Lakossága a középkortól kezdve mindvégig magyar volt.

A faluban egy 19. századi klasszicista nemesi kúria található, amely mellett kis méretű fából készült harangláb áll.