Kicsind

Malá nad Hronom
község
magyar lakosság 1910
99%
650
magyar lakosság 2011
89%
349
Népesség: 382
Terület: 7,72 km²
Tszf. magasság: 116 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 94365
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Alsó-Garammente - Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék 1918 előtti vármegye, járás, rang: Esztergom vármegye Párkányi járás kisközség

A község a Kisalföldön, az Alsó-Garammente kistájon, az Ipolymenti-hátság nyugati lábánál, a Garam bal partján, Párkánytól 10 km-re északra fekszik. A Garamkövesdet Kétfegyvernekkel összekötő, a Garam bal partján végighaladó mellékút halad rajta keresztül. Nyugatról Kőhídgyarmat, északról Kéménd, keletről Garamkövesd, délről pedig Párkány határolja. Keleti határa egyben Esztergom és Párkány megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1938-1940 között Bars-Hont k.e.e. megye Szobi járásához, majd Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott). Területe (7,72 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

1910-ben 654, 1921-ben 697, 1939-ben pedig 674, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1939-1991 között népességének több mint egyharmadát elveszítette, majd 1991-2011 között a népességfogyás folytatódott (a lakosságszám 431 főről 394-re csökkent), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 2,6 %-ról 9,4 %-ra nőtt. A lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű (88,6 %) és római katolikus vallású (92,6 %).

Történelem

A kőkorszaktól kezdve ismert és lakott vidék, első írásos említése II. Géza kori, 1157-es. Ekkor már az esztergomi érsekséghez tartozó birtok volt. Mikor 1228-ban a nánai Beszter család elkülönítette az egyházi birtokokat saját birtokaitól, létrejött a ma Kőhídgyarmathoz tartozó Kistata, amelynek lakói később megalapították a mai bal parti Kicsind települést. 1311-ben Csák Máté, mint az esztergomi érsekség birtokait, ezt is sarcolta. A török megszállás alatt csupán nyolc család él itt. Az átmeneti török uralom után 1613-ban már ismét az esztergomi káptalan birtoka. 1732-ben lett önálló plébánia, ekkor épült (sövényfonásból) Szent Móric-temploma. A 17. század második felében a kuruc harcok következtében a település, illetve temploma is elpusztult – ezt 1781-ben építették újjá. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, illetve 1938 és 1945 között visszatért Magyarországhoz. 1945 elején, a Garam-menti tankcsaták során a község súlyos károkat szenvedett.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. A Szent Őrzőangyaloknak szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült klasszicista stílusban.