Ahogy mi látjuk
Videó:
Bodó Károly
Képgaléria
Jablonca
Silická Jablonica
község
magyar lakosság 1910
99%
552
magyar lakosság 2021
92%
167
Népesség: 191
Terület: 25,57 km²
Tszf. magasság: 246 m
Körzethívószám: +421 (0) 58
Irányítószám: 04943
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Szilicei-fennsík - Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Tornai-medence
1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye
Tornai járás
kisközség
Hajdanvolt nyári táborok mesés helyszíne, az apró emlékek, izgalmas vadászkalandok faluja Jablonca. Az embernek csak ki kell állnia valamelyik domb tetejére, csak egy mély lélegzetet kell vennie, és már repül is a lélek az ősi táj fölött, fel Sólyomkő romjáig, elsuhan a két templomtorony fölött, aztán alászáll a Zsivány-barlangba, hogy elrejtőzzön a zakatoló világ elől. A Rozsnyóhoz közeli kis falu lakóinak száma egyre csökken. Jelenleg mintegy százkilencvenen lakják. Régi temploma még a török idők előestéjén épült fel. Ezt ugyan elbontották, de kövei életet adtak az új, 19. században elkészült katolikus templomnak. A reformátusok már 1789-ben felépítették impozáns templomukat. Bizony néha az apró dolgokban rejtőznek a történelmet formáló személyiségek, ebben a kicsinyke faluban született ugyanis Festetics Julianna, gróf Széchenyi István édesanyja. Talán ő lehet az egyik érett gyümölcs a címer almafáján. És milyen felemelő érzés ezt tudnia a magyar embernek.
A község az 500 m fölé magasodó Szilicei-fennsík keleti lábánál, a Torna-patak felső folyásánál, a Fejkötő-patak torkolatánál, a Tornai-völgy legnyugatibb végénél, 240 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Rozsnyótól 23 km-re délkeletre, Szepsitől 31 km-re nyugatra. A Gombaszöget (18 km) Szilicén (10 km) át Szádalmással (6 km) összekötő mellékút halad rajta keresztül. Határának több mint háromnegyedét erdő borítja és teljes külterülete a Szlovák Karszt Nemzeti Parkhoz tartozik. Nyugatról Szilice, északról Várhosszúrét, keletről Körtvélyes, délről pedig Szögliget községekkel határos. Nyugati és északi határa Abaúj-Torna és Gömör-Kishont vármegyék történelmi határát alkotja. Déli határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.
Közigazgatás
A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). 1921-1938 között területe 1,6 %-al (42 hektárral) csökkent, 25,99 km²-ről 25,57 km²-re.
Népesség
1910-ben 556, 1921-ben 571, 1938-ban pedig 583, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének csaknem felét elveszítette, majd 1991-2011 között további egyharmadát (lakosságszáma 307 főről 203-ra csökkent). Jablonca lakossága ma is túlnyomórészt magyar nemzetiségű (95,6 %), a szlovákok aránya 3,9 %. Rohamosan csökkenő lélekszámú, elöregedő lakosságú község. A lakosság túlnyomó többsége (81,3 %) református vallású. Népsűrűsége országos viszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartozik (7,9 fő/km²).
Történelem
A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, ezt bizonyítják a Sólyomvár alatti Zsivány-barlangban talált leletek. 1386-ban "Zedlyche" alakban említik először, a Pelsőci Bebek család birtoka volt. A falu a középkorban Torna várának uradalmához tartozott. 1427-ben 58 portája adózott. Régi katolikus temploma 1500 körül épült, 1867-ben elbontották és felhasználásával építették meg három falu (Jablonca, Szilice, Derenk) hívei számára az új katolikus templomot. A 16. században lakói református hitre tértek. 1828-ban 136 házában 695 lakos élt. 1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd a megye megszüntetésekor Abaúj-Torna vármegye része lett. A túlnyomórészt református faluban a 20. század elején Amerikából hazatért kivándorlók honosították meg a baptista vallást. 1920-ban a trianoni határ megvonásakor határközséggé vált. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1948-ban a „Silická Jablonica“ hivatalos nevet kapta. Magyar kisiskoláját 1971-ben szüntették meg.
Mai jelentősége
Református temploma 1789-ben épült klasszicista, Szent Kereszt felmagasztalásának szentelt római katolikus temploma pedig 1867-ben neogótikus stílusban. A határában található Sólyom-szikla kedvelt kirándulóhely, 1981 óta áll természeti védelem alatt. A faluban a népi építészet számos értékes emléke maradt fenn.
Továbbiak Jablonca településről:
