Izsa
Komáromtól 8 km-re keletre a Duna bal partján fekszik, a Zsitva-torok kistájon. Északról az Öreg-Zsitva határolja, de közigazgatásilag hozzátartozik egy mintegy 300 méter széles, 7 km hosszú földsáv is, amely Komáromszentpéter határáig húzódik. Nyugatról Komárom, északról Hetény és Marcelháza, keletről Pat község, délnyugatról Dél-Komárom, délről pedig Almásfüzitő határolja. Déli határát a Duna alkotja, amely egyben államhatár is Szlovákia és Magyarország között. Izsán áthalad a Komáromot Párkánnyal összekötő 63-as főút.
A Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban található. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1938-1945 között ismét Magyarországhoz csatolták. 1960-ig az Ógyallai járáshoz tartozott. Területe 1921 óta mintegy egytiedével csökkent (31,67 km²-ról 28,07 km²-re). 1945 után a korábban Izsához tartozó Kisizsát és Harcsást Komáromhoz csatolták.
Magyar többségű község, bár a magyarok arányszáma csökkenő tendenciát mutat (1991-2011 között 75-ről 65 %-ra). Lakosságának több mint 70 százaléka magyar anyanyelvű. 5,5 %-os roma kisebbség él a községben. Katolikus többségű község (1921-ben még a népesség 9/10-e, 2011-ben 63 %-a), de református és evangélikus temploma is van. A faluba a második világháború után magyarországi, szlovákiai és bulgáriai szlovák telepesek költöztek, magyar lakosságának mintegy egyötödét pedig ezzel párhuzamosan Magyarországra áttelepítették.
Izsa területe már az újkőkorban lakott volt. Első írásos említése 1172-ből származik, illa Esu alakban, majd 1276-ban V. Ince pápa bullája is említi. Határában a római limes egyik táborának maradványait lelték fel, ezt Leányvár néven ismerik. A 14. században Örspusztával együtt a gróf Cseszneky család birtoka volt. A 16. században Somogyi Gáspár a falu egyik birtokosa, majd Novák Mihály esztergomi prépost. A török hódoltság korában a település elpusztult, később benépesült, de 1599-ben Bocskai István hajdúi felégették a falut. 1763-ban, 1773-ban és 1782-ben földrengés sújtotta, s a természeti katasztrófák nem kerülték el a későbbiekben sem: 1895-ben árvíz, 1899-ben tűzvész pusztította. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1919 május-júniusban a magyar vörös csapatok visszafoglalták, miután napokon át ágyútűz alatt állt. A 20. században a Duna töltésének megépítése után alakult ki a mai településkép. 1938-1945 között ismét Magyarországhoz csatolták. 1945 elején több légitámadás is érte. 1950-ig Izsához tartozott Harcsás és Kisizsa is, amelyeket ekkor Komáromhoz csatoltak, valamint a ma már nem létező, Hetényhez közeli Örsipuszta. Az 1965. évi nagy árvízben házainak nagy része elpusztult. 1994-ben határában hulladéktárolót létesítettek.
A községben magyar óvoda és alapiskola is működik, illetve 2013-tól falumúzeum mutatja be a település történetét az idelátogatóknak. Határában 2010 óta napelemes áramfejlesztő telep működik.
