Ipolynagyfalu

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Kerata Ladislav
SZÖVETSÉG
185
(85,25%)
Krasnica Zsolt
független
32
(14,75%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Zolcerová Csíková Viktória
    SZÖVETSÉG
    157
    (20,28%)
    1. körzet
    Bodonyi Zsolt
    SZÖVETSÉG
    154
    (19,9%)
    1. körzet
    Škerlecová Iveta
    SZÖVETSÉG
    142
    (18,35%)
    1. körzet
    Tómus Tibor
    SZÖVETSÉG
    135
    (17,44%)
    1. körzet
    Fodor Robert
    SZÖVETSÉG
    103
    (13,31%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Krasznica Szabolcs
    független
    83
    (10,72%)
Veľká Ves nad Ipľom
község
magyar lakosság 1910
100%
397
magyar lakosság 2021
60%
241
Népesség: 403
Terület: 9,21 km²
Tszf. magasság: 134 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 99110
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Nógrádi-medence, Balassagyarmati-medence - Északnyugati-Kárpátok, Selmeci-körhegység, Korponai-erdő 1918 előtti vármegye, járás, rang: Hont vármegye Ipolynyéki járás kisközség

A község a Balassagyarmati-medencében, a Középső Ipoly-völgy kistájon, az Ipoly jobb partján és a Szécsénykei-patak mentén fekszik, Ipolyságtól 15 km-re keletre, Balassagyarmattól 20 km-re nyugatra. Határa északnyugaton benyúlik a Korponai-erdő előhegyei közé. Áthalad rajta az 527-es (Ipolyságot Nagykürtössel összekötő) országút, melyről itt ágaznak el az Ipolyfödémesen (8 km) át Palástra (16 km), valamint Ipolynyékre (5 km) vezető mellékutak. Délnyugatról Ipolyhídvég, nyugatról Ipolyság (Tesmag katasztere), északról Ipolyszécsényke, északkeletről Ipolynyék, keletről Ipolybalog, délről pedig Ipolyvece községekkel határos. Déli határát (mely egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között) az Ipoly-folyó alkotja, északi határának egy része az Ipolynagyfalu-Ipolynyék út mentén húzódik.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (9,22 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-38: 9,21 km²).

Népesség

1910-ben 398, 1921-ben 443, 1938-ban pedig 467, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették, de magyar többségét napjainkig megőrizte. 1991-2011 között (változatlan, 419 fős lélekszám mellett) a szlovák nemzetiségűek aránya 13,6 %-ról 23,6 %-ra nőtt, a magyar nemzetiségűeké pedig 86,2 %-ról 69,7 %-ra csökkent. A roma etnikumhoz a lakosság 10,1 %-a tartozik. A lakosság 90 %-a római katolikus vallású.

Történelem

A kisközség területe a régészeti leletek tanúsága szerint a kőkorszak óta lakott. A falu neve először, Nogfolu alakban, 1252-ben, IV. Béla király oklevelében szerepel. 1442-ben Erzsébet királyné Fedémesi Zobonya Imrének és Deedi Farkas Péternek, Drégely kapitányainak adja. Ezután Litva várához is tartozott, majd a Lipthay, Forgách, Tersztyánszky, Crouy és Somschich családok voltak főbb birtokosai. 1476-ban már malom is állt a faluban… 1552. augusztus 10-én Ali budai pasa serege a palásti csatában legyőzte a magyar hadakat, és ezzel a környék, Nagyfalut is beleszámítva, török uralom alá került. 1667-ben 14, 1720-ban 12 jobbágyporta volt a faluban. A Tersztyánszky-kúria 1720 körül épült klasszicista stílusban, ma már nincs meg. A település egykori cukorgyárát a XIX. században gróf Forgách Antal építtette. A Szabó-malom gőzmalomként működött. Ma már sem a cukorgyár, sem a malom épülete nem létezik. 1920-ig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1964-től a szomszédos Ipolyszécsénykével közös tanács (hnb) igazgatta. 1977-ben magyar alapiskoláját megszüntették, azóta az ipolynagyfalui diákok a szomszédos falvakban, jobbára Ipolybalogon, Ipolynyéken, Ipolyságon és Nagycsalomján tanulnak.

Mai jelentősége

A kis lakossságú, de központi fekvésű községben magyar nevelési nyelvű óvoda, körzeti orvos, anyakönyvi hivatal és postahivatal is található. Szűz Mária mennybevételének szentelt római katolikus temploma 1762-ben barokk stílusban épült.