Hontfüzesgyarmat

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Labant Ondrej
független
171
(57%)
Pastierovič Erik
PS
72
(24%)
Števková Zuzana
SRDCE
47
(15,67%)
Hangody Martin
SME RODINA
10
(3,33%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Labant Ondrej
    független
    202
    (12,61%)
    1. körzet
    Révész Július
    független
    193
    (12,05%)
    1. körzet
    Labovská Miroslava
    független
    192
    (11,99%)
    1. körzet
    Bogár Ivan
    független
    170
    (10,61%)
    1. körzet
    Siksai Ján
    független
    134
    (8,36%)
    1. körzet
    Valentík Jozef
    független
    134
    (8,36%)
    1. körzet
    Bodorová Eva
    független
    125
    (7,8%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Pastierovič Erik
    PS
    122
    (7,62%)
    1. körzet
    Sellár Pavel
    független
    119
    (7,43%)
    1. körzet
    Šimko Tibor
    SRDCE
    102
    (6,37%)
    1. körzet
    Schweier Petronela
    független
    55
    (3,43%)
    1. körzet
    Kuba Erika
    független
    54
    (3,37%)
Hontianska Vrbica
község
magyar lakosság 1910
98%
1 137
magyar lakosság 2021
25%
154
Népesség: 570
Terület: 23,85 km²
Tszf. magasság: 159 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93555
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Alsó-Garammente - Kisalföld, Honti-medence, Ipolymenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Hont vármegye Vámosmikolai járás kisközség

A község az Ipolymenti-hátság dombvidékének nyugati lábánál, Lévától 14 km-re délkeletre, Ipolyságtól 23 km-re nyugatra, a Laskó-patak mentén, a Szikince- és a Perec-patak közelében fekszik, határának nyugati része az Alsó-Garammente síkvidékéhez tartozik. Határának mintegy egynegyedét erdő borítja. A község területén, a falutól délre keresztülhalad a 75-ös számú országos főút, melyet itt keresztez a Lévát Garamkövesddel összekötő 1514-es mellékút. Mellékút köti össze Szántóval (5,5 km) is. Nyugatról Garamszentgyörggyel, északnyugatról Vámosladánnyal, északkeletről Szántóval, keletről Deménddel, délről pedig Kétfegyvernekkel határos. Nyugati és északnyugati határa Hont és Bars vármegyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1923-ig rövid ideig az Ipolypásztói járáshoz, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, annak megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), ebben az időszakban határközséggé vált, északkeleti határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (23,85 km²) 1939-hez képest kis mértékben (3 hektárral) növekedett.

Népesség

Hontfüzesgyarmat a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 1160, 1921-ben 1044, 1938-ban pedig 1045, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű, többségében református vallású (1921-ben 76,8 %) lakosa volt. 1945 után a lakosságcsere (a magyar lakosság 1/3-át kitelepítették), a reszlovakizáció (a magyarok 1/5-ét érintette) és a belső telepítések (529 főt telepítettek ide) alapvetően megváltoztatták etnikai jellegét, 1961-re a magyar nemzetiségűek aránya 47,2 %-ra csökkent. 1938-hoz képest 1991-re lakosságának csaknem felét elveszítette (45,2 %-os csökkenés), 1991-2011 között népessége stabilan alakult, a magyar nemzetiségűek aránya viszont 48 %-ról 31,1 %-ra esett az asszimiláció révén. A lakosság 39,6%-a római katolikus, 19,9 %-a református és 16,9 %-a evangélikus vallású.

Történelem

A Szikince-völgvi község az esztergomi érsekség ősi birtoka volt, eredetileg pedig a Gyarmat törzs szállásterülete a honfoglalás utáni időkben. Első írásos említése 1135-ből való, de már a 13. századtól az esztergomi érsekség birtoka, melyet a török időkben, illetve a reformáció idején is megtartottak. 1332-ben a pápai tizedjegyzék papját is említi, a befizetett tized alapján a tehetősebb községek közé tartozott. A török rajtaütések és a reformáció terjedése ellenére is az esztergomi érsekség birtoka maradt. 1715-ben egy kúria, 22 elhagyott és 52 lakott háza volt. 1720-ban már 61 porta adózott. 1828-ban 141 házában 848 lakos élt. A falu lakossága mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkozott, illetve a 19. században dohánytermesztéssel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, csak 1938 és 1945 között tért vissza Magyarországhoz. 1938. november 6-án a csehszlovák katonák 3 személyt lőttek agyon a községben. 1945 után magyar lakosságának jelentős hányadát (140 családot) kitelepítették, a helyükre magyarországi szlovákokat telepítettek – így lett mára a község szlovák többségű. Kétfegyvernekkel közös mezőgazdasági szövetkezete 1998-ban megszűnt, magyar alapiskolája pedig az ezredfordulón.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, a 18. században barokkosították. A református templom 1784-ben épült.