Hegy

A Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén, a Dudvág jobb partján fekszik. Teljesen egybeépült Vízkelettel.

1943 óta Vízkelet településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Galántai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyaroszághoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). 1921-ben Szlovákia 3. legkisebb területű községe volt. Területe 43 hektár, a községterület 2,4 %-a, nem változott az elmúlt száz év során.

1910-ben 224, 1921-ben 236, 1939-ben 283, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 493 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 31 %-a.

A 13. században említik először írásban, de első ismert tulajdonosa a Hegyi család a 15-16. században. Később Török Balázs volt a birtokosa. Figyelemre méltó ősrégi, román stílusú katolikus temploma. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta, a 20-as és a 30-as években rendszeresek voltak a mezőgazdasági munkások sztrájkjai. A bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, és 1943-ban egyesítették Vízkelet községgel.

Eredetileg Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma ma elhagyottan áll. A templom 1220 és 1230 között épült román stílusban. A 14. században bővítették, melynek következtében sok eredeti részlet eltűnt. A török időkben elhagyottan állt, majd 1753-ban rendbehozták.