Gyürki

A község a Balassagyarmati-medencében, a Csábi-dombság kistájon fekszik, a Gyürki-patak mentén, a Korponai-fennsík lábánál, Ipolyságtól 27 km-re északkeletre, Balassagyarmattól 15 km-re északnyugatra, Nagykürtöstől 21, Csábtól 9 km-re délnyugatra. Mellékutak kötik össze Ipolynyékkel (7 km), Dacsókeszivel (7 km) és Leszenyével (7 km). Határa dombos, részben mezőgazdaságilag művelt terület, kataszterének mintegy egyharmadát erdő borítja, északon a Nyerges-hegyig terjed (440 m). Nyugatról Ipolynyék, délről és délkeletről Kőkeszi, északkeletről Sirak, északról pedig Csall községekkel határos. Déli határát a Gyürki-Ipolynyék országút vonala alkotja.

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Kékkői járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás), ebben az időszakban északi határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (4,92 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-38: 4,93 km²).

1910-ben 206, 1921-ben 293, 1938-ban pedig 349 lakosa volt. A község a szlovák-magyar kontaktzónában fekszik, melyre hagyományosan a kettős identitás a jellemző, míg 1910-ben a túlnyomó többség még magyarnak vallotta magát, 1921-re már szlovák többséget mutatott ki a népszámlálás (59,4 %), 1930-ra viszont újra magyar többségűvé (75,3 %) vált, ezt azóta is megőrizte. 1938-1991 között népességének több mint felét elveszítette (55,3 %-os csökkenés, 349 főről 156-ra), 1991-2011 között további népességcsökkenés jellemző (156 főről 130-ra), a szlovákok aránya csak kis mértékben nőtt (32,1 %-ról 36,9 %-ra), a lakosság többsége (58,5 %) magyar nemzetiségű és túlnyomórészt (93,8 %) római katolikus vallású.

1262-ben említik először "Gurky" alakban. 1351-ben "Györk", 1381-ben "Gyurk" alakban említik. 1351-ben Ipolynyék uradalmának határában említik. Évszázadokig a Gyürki család birtoka, rajtuk kívül a Teleki és Majtényi családok voltak birtokosok a községben. A 16. században elpusztította a török. 1715-ben mindössze egy háztartása adózott. 1828-ban 42 házában 257 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. Magyar kisiskoláját 1976-ban szüntették meg.

A községben sem alapiskola, sem óvoda, sem templom nem található. Haranglábát (egy régi fa harangláb helyén) 1991-ben emelték.