Garamdamásd

Domaša
magyar lakosság 1910
97%
636
magyar lakosság 1921
95%
630
Tszf. magasság: 131 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93561
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság - Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Alsó-Garammente 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam bal partján fekszik, a Párkányt Garamszentbenedekkel összekötő 76-os főút és a Párkány-Léva vasútvonal mentén. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Lekérrel és az északra fekvő Garamvezekénnyel.

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Lekér (Hronovce) község 3 településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Zselízi járáshoz, annak megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). 1968-ban Lekérrel és Garamvezekénnyel egyesítették "Hronovce" néven. Kataszteri területe 10,64 km², a község területének 34,4 %-át alkotja, az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1921-ben 10,65 km²)

Népesség

1910-ben 656, 1921-ben 661, 1939-ben pedig 598, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1945 után a lakosságcsere keretében magyar lakosságának 35,6 %-át kitelepítették, 1961-ben 688 lakosának már csak 46,7 %-a volt magyar nemzetiségű. 2011-ben 511 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 34,1 %-a.

Történelem

Garamdamásdot 1239-ben "Damas" néven említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék megemlíti papját is. 1285-től az esztergomi káptalan birtoka volt. A 16. században több nemesi család birtoka, a 17. századtól a lekéri apátságé. 1601-ben 25 ház állt a községben, 1720-ban 18 adózó portája volt. 1828-ban 72 háza és 490 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1927-ben Garamdamásdipusztára cseh és szlovák kolonistákat telepítettek, ahol 1930-ban 51 személy élt (ma lakatlan). 1945 elején a község a Garam-menti harcok során hónapokra a frontvonalba került és súlyos károkat szenvedett. 1945 és 1948 között a lakosság egy részét Csehországba (57 személyt) deportálták illetve Magyarországra (201 személyt) telepítették ki. 58 személy reszlovakizált, Magyarországra menekültek 8-an, a Magyarországról betelepítettek száma 192 személy. 1968-ban Garamvezekénnyel és Lekérrel egyesítették "Hronovce" néven.

Mai jelentősége

A község központi részét alkotja, itt található a községi hivatal és az óvoda épülete is, valamint a mezőgazdasági szövetkezet telephelye.