Füleksávoly

A község a Losonci-medence keleti peremén, az Ajnácskői-hegység nyugati lábánál, a Szuha-patak völgyében fekszik, Fülektől 4,5 km-re északra, Losonctól 16 km-re keletre. Fülek és Bozita (2 km) felől mellékutakon közelíthető meg. Határa keleten 415 méteres magasságig terjed az Ajnácskői-hegységben, mintegy kétharmadát erdő borítja. Nyugatról és északról Bozita, keletről Guszona, délkeletről Bolgárom, délről pedig Fülek határolja. Keleti határa Nógrád és Gömör-Kishont megyék történelmi határát alkotja.

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz, (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe (10,86 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

1910-ben 450, 1921-ben 451, 1930-ban pedig 576, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 4, 1930-ban 13,2 % volt. 1970-ben 692 lakosa volt, 1991-ig népessége egyötödével csökkent, majd 1991-2011 között csekély (4,4 %-os) növekedés figyelhető meg (549 főről 573-ra). A lakosság mintegy kétharmada (67,2 %) ma is magyar nemzetiségű, bár a szlovákok aránya 1991-2011 között 12,9 %-ról 19,7 %-ra nőtt. Számottevő a községben a roma etnikumhoz tartozók aránya (41,1 %) és viszonylag magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (9,4 %) is. A lakosság túlnyomó többsége (87,3 %) római katolikus vallású.

A mai Sávoly területén az újkőkorban a bükki kultúra települése állt. Bár a település feltételezhetően korábban keletkezett, első említése az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben található. 1384-ben "Saal", 1435-ben "Sawol" alakban említik. Fülek várának uradalmához tartozott. 1553 és 1594 között a török hódoltság része volt. 1828-ban 56 házában 468 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1905-ben a Füleksávoly hivatalos nevet kapta. A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz csatolták.

A községben magyar alapiskola és óvoda egyaránt működik. Római katolikus temploma 1717-ben, barokk kápolnája a 18. század végén épült.