Fülekkovácsi
A község a Losonci-medence déli peremén, a Karancsvidék (Cseres-hegység) északi lábánál, a Szuha-patak mentén fekszik, Losonctól 11 km-re délkeletre, Fülektől 5 km-re északnyugatra, a 71-es (Losonc-Fülek) út mentén. Mellékút köti össze Persén (2 km) keresztül Nagydaróccal (9 km). Maga a falu 180 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, mintegy egynegyedrészben erdővel borított határa délen 320 méteres magasságot ér el. Három településrésze, Fülekkelecsény, Fülekkovácsi és Kurtánypuszta a 71-es út mentén, a Cseres-hegység északi lábánál, egymástól 1,5 km-re sorakoznak. Nyugatról Terbeléd, délről Rátkapuszta, keletről Fülek, északnyugatról Ipolygalsa, északról pedig Ipolynyitra és Perse községekkel határos. Ipolygalsával és Ipolynyitrával közös határát a Szuha-patak alkotja.
A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). 1942-ben hozzácsatolták Fülekkelecsény községet. Ma a két korábbi község (Fülekkovácsi korábbi területe 8,28 km², Fülekkelecsényé 2,76 km²) területe egyetlen kataszteri területet alkot, mely 1942-höz (11,04 km²) képest 3,4 %-al (11,42 km²) gyarapodott (a Persétől átcsatolt területek révén).
Fülekkovácsinak 1910-ben 541 (Fülekkelecsénynek 135), 1921-ben 542(100), 1938-ban pedig 652 (115), túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. A (cseh)szlovákok aránya 1930-ban Fülekkovácsiban 11,6 %, Fülekkelecsényen 32,6 % volt. 1945 után magyar lakosainak egy részét kitelepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek a községbe. Az egyesített község lakossága 1991-2011 között 8,6 %-al nőtt (836 főről 908-ra), ebben az időszakban a magyar nemzetiségűek aránya 62,8 %-ról 46,4 %-ra csökkent, a szlovákoké 36,1 %-ról 40,5 %-ra nőtt, így 2011-re a községben a magyar lakosság már csak relatív többséget alkotott (a magyar anyanyelvűek aránya ugyanakkor 58,6 % volt). Ugyanekkor a lakosság 8,4 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek, a roma etnikumhoz pedig 27,8 % tartozott. A lakosság túlnyomó többsége (85,9 %) római katolikus vallású. 2011-ben a lakosság 59,4 %-a élt Fülekkovácsiban (539 fő), 25,3 %-a Kurtánypusztán (230 fő), 15,3 %-a pedig Fülekkelecsényben (139 fő).
1246-ban "Cuach" alakban említik először. 1295-ben "Koachy", 1454-ben "Kowachy" néven említik. A füleki váruradalom része volt. 1548-ben elpusztíotta a török, de a 17. században újra benépesítették. 1828-ban 37 házában 325 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben és 1873-ban kolera pusztított a községben. Fülekkelecsényt 1482-ben "Kerechen" néven említik először. Története folyamán a Kanizsai, Verbőczy és Balassa családok birtoka. 1828-ban 21 házában 157 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig mindkét község Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartoztak. 1942-ben Fülekkelecsényt Fülekkovácsihoz csatolták.
A községben közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskola és szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Fülekkovácsi Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1899-ben épült, a barokk Nepomuki Szent János-kápolna pedig a 18. század közepén. Fülekkelecsény Rózsafüzér Királynőjének szentelt temploma 1935-ben épült szecessziós stílusban, a településrészen három 19. századi kúria is található (Beniczky-, Csillom-, Ruttkay-kúriák). Kurtánypusztán az itt született Mocsáry Lajosnak emlékművet állítottak.
