Felsőtőkés

Vyšný Klátov
község
magyar lakosság 1910
4%
18
magyar lakosság 2021
1%
4
Népesség: 450
Terület: 17,84 km²
Tszf. magasság: 486 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04412
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Kassai-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás kisközség

Felsőtőkés a Kassai-hegység (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) keleti részén, a Kojsói havasok keleti lábánál, 490 méteres (határa 424-1008 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Alsótőkés északnyugati szomszédságában, Kassától 13 km-re nyugatra. A község történelmi központja egy forrás mellett kialakult lejtős főtér körül jött létre, tengelyében az 507 méteres magasságban épült templommal. A főtértől délnyugatra, az alsótőkési út mellett alakult ki a 20. század második felében az új családi házas településrész. Külterületi lakott helye nincs, de a községközponttól 1 km-re délre, a Miszlókai-patak mentén kisebb hétvégi házas üdülőkörzet alakult ki. Határa nyugat felé mélyen benyúlik a Kojsói-havasok erdei közé, legmagasabb pontját délnyugaton, az apátkai Kopasz-hegy (Holý vrch) déli lejtőjén találjuk, kimagasló pontjai a Predné holisko (947 m), a Zadné uhlisko (759 m), valamint a Široký hrbok (731 m). Felsőtőkés határához tartozik a 908 méteres magasságban épült Lajos-menedékház (Chata Lajoška) is. 2010-ben területének 78,5 %-át (1400 ha) erdő (bükkösök, a magasabb területeken luc- és erdeifenyvesek), 10,3 %-át (184 ha) rét és legelő, 8,1 %-át (144 ha) pedig szántóföld foglalta el. Felsőtőkés a közúti közlekedés szempontjából zsákfalunak számít, csak Alsótőkés (2,5 km) felől, a 3404-es úton közelíthető meg, ugyanakkor szilárd burkolatú erdészeti út köti össze észak felé a Kassához tartozó Eprestetői-menedekékházzal (Chata Jahodná) és síközponttal (3,5 km), valamint az 547-es (Kassát Margitfalvával összekötő) országúttal (5,5 km). Délkeletről Alsótőkés, délről Hilyó, délnyugatról (rövid szakaszon) Aranyida, nyugatról Apátka, északról Kassabéla községekkel, északkeletről pedig Kassa-Nyugat kassai városrésszel határos. Déli határának nagy részét a Miszlókai-patak (Myslavský potok), északi határának egy részét a Bélai-patak (Belá) alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd az ekkor létrehozott Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910: 18,71 km², 1921-38: 18,89 km², 2011: 17,84 km²) 1910-hoz képest 4,9 százalékkal csökkent; 1950 előtt északon az Eprestetői-menedékháztól nyugatra eső határrészét Kassához csatolták.

Népesség

Felsőtőkést 2011-ben 442-en lakták, lakosságának 93,0 %-a volt szlovák nemzetiségű, 6,6 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. A község évszázadok óta szlovák lakosságú, 1910-ben lakosságának 93,9 %-a volt szlovák és 3,5 %-a (18 fő) magyar anyanyelvű. A lakosság túlnyomó többsége (1921-ben 98,3 %, 2011-ben 81,2 %) római katolikus vallású. A község népessége 1880-1950 között viszonylag stabilan alakult (442-529 fő között), 1950-1970 között egyhatodával nőtt (442 főről 511-re), az 1980-1991 közötti időszakra azonban az elvándorlás és a lakosságszám 15,8 százalékos csökkenése (488 főről 411 főre) volt a jellemző. 1991-ben érte el a község az elmúlt kétszáz év népességminimumát (411 fő), majd az 1990-es évek stagnálása után a lassan meginduló szuburbanizáció itt is éreztette hatását: 2001-2011 között már 6,8 %-al (412 főről 442 főre) nőtt a lakosság száma (2017-re 446 főre). A Kassához közelebb eső Alsótőkéssel, Baskával, Idabukóccal és Kisidával szemben a tömeges beköltözés és a településkép ezzel járó átalakulása eddig szerencsésen elkerülte Felsőtőkést. A község népsűrűsége alacsony, 2011-ben a járási átlag alig egyharmadát tette ki (24,8 fő/km²).

Történelem

A község a 14. század első felében jött létre, korai története összefonódik Alsótőkésével, első telepesei németek voltak. Neve magyar eredetű, onnan kapta, hogy irtványföldön települt. A 14. századig a Vid nemzetségbeli Chyrke család birtoka volt, majd 1374-től egyike Kassa város jobbágyfalvainak. Különálló faluként 1332-ben „Superior Turas-Tukes” alakban említik először, 1397-ben „Fel-Teukes”, majd 1400-ban már német nevén, „Superior Bokkenzeifin” alakban (később Ober-Beckseifen) szerepelt. 1344-ben már létezett plébániája, 1382-ben fakápolna állt a faluban, ugyanebben az évben 32 portája volt. 1553-ban hat lakott portája volt. Lakói a 16. században protestáns hitre tértek. Régi német lakosságának emlékét több határnév őrzi (Rutenberg, Plesinberg, Grengeľ, Štenberg). 1715-ben 13 lakott portája volt. Az 1722-ben újjáalapított alsótőkési katolikus plébániát 1747-ben helyezték át Felsőtőkésre. A 18. század második felében lakosságának zömét már katolikus szlovákok alkották. 1762-ben 43 család élt a faluban. 1772-ben bánya, vaskohó és hámor is működött itt. 1780-ban 405 lakosa volt. 1828-ban 68 háza és 519 lakosa volt. Lakossága főként fakitermeléssel, szénégetéssel és legeltetéssel foglalkozott. 1868-69-ben Kassa város, mint kegyúr hozzájárulásával újjáépítették Szentháromságnak szentelt katolikus templomát. A 20. század elején gyorsan nőtt a község házainak száma: 1890-ben 56, 1900-ban 70, 1921-ben már 91 lakóház állt a faluban. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 472, 1930-ban 477 lakosa volt. 1927-ben épült fel a község határában (egy régi, már 1914-ben létező menedékház helyén) a Konrády Lajosról elnevezett Lajos-menedékház (a második világháborúban elpusztult, 1948-51-ben építették újjá). 1938. novemberétől 1945. januárjáig a községet visszacsatolták Magyarországhoz, ebben az időszakban Apátkával közös határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. 1941-ben 93 háza és 529 lakosa volt. 1944. őszén határában partizántevékenység folyt. 1948-ban hivatalos nevét a korábban használt Vyšný Tejkeš helyett hatósági úton Vyšný Klátovra változtatták. 1950-ben 442, 1961-ben 484, 1970-ben pedig 511 lakosa volt. A község villamosítására 1959-ben került sor, mezőgazdasági szövetkezete 1960-ban alakult. 1980-ra 488-ra, 1991-re 411-re esett Felsőtőkés népessége, lassú növekedésnek csak az ezredforduló után indult (2001-ben 412, 2011-ben 442, 2017-ben 446 lakos). 1985-ben a főtéren felépítették a Jednota kisáruházát, megbontva ezzel a faluközpont településképi egységét. Négyosztályos kisiskoláját az 1980-as években szüntették meg. A község zászlaját és címerét az 1839-es pecsét rajza alapján 2005-ben fogadták el. 2005-ben határának északkeleti részén jelentős uránérckészletet tártak fel. 2010. február 28-án határában meteorit csapódott be.

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma egy 16. századi templom helyén épült 1869-ben neoklasszicista stílusban. A falu egykori kovácsműhelye 2001 óta a néprajzi gyűjteménynek ad otthont. Történelmi településképe viszonylag épségben fennmaradt, érdekességei a félszuterénes, helyenként emeletes parasztházak. Felsőtőkést a kék turistajelzés az Eprestetői-, a sárga jelzés pedig a Lajos-menedékházzal köti össze. Az 1927-ben épült, 1948-51-ben újjáépített menedékház a Kassai-hegység túraútvonalainak fontos csomópontja, a közelében található, Mária mennybemenetelének szentelt kápolna 1935-ben épült, 1991-ben újjáépítették.