Felsőszecse
A község az Alsó-Garammente kistájon, sík, mezőgazdaságilag művelt területen fekszik, a Garam jobb partjának közelében, a Léva-Nagysurány vasútvonal és az 51-es főút mentén, Léva központjától 5,5 km-re délnyugatra, Kálnától 2 km-re keletre. Mellékút köti össze Garamszentgyörggyel (11 km). Nyugatról Kálna, északról Óbars, északkeletről Garamkelecsény, keletről Léva, délről pedig Alsószecse községekkel határos.
A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e vármegye, Lévai járás). Területe (8,30 km²) az elmúlt száz év során nem változott.
A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 654, 1921-ben 660, 1939-ben pedig 553, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású (1921-ben 77,6 %) lakosa volt. 1945 után a lakosságcsere keretében magyar lakosságának mintegy egyötödét kitelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. 1961-ben lakosságának többsége már szlovák nemzetiségű volt, a magyarok aránya 37,5 %-ra csökkent. 1991-2011 között ez az arány tovább csökkent az asszimiláció révén 26,2 %-ról 17,4 %-ra. 2001-2011 között a beköltözés révén népessége 8,8 %-al nőtt (480 főről 522-re). A lakosság 26,2 %-a római katolikus, 16,5 %-a evangélikus vallású, 15,9 %-a testvéregyházhoz tartozik, az egykor a lakosság háromnegyedét alkotó reformátusok már csak a lakosság 13,8 %-át alkották.
Korai időktől lakott település, első okiratos említése az 1355-ös Zedche et altera Zedche volt. 1534-ben a lévai uradalom része, majd török fennhatóság alá került. A 17–19. század között ismét a lévai váruradalom része, lakói elsősorban a mezőgazdaságból tartották fenn magukat. A 16. századtól a töröknek adózott. 1601-ben 18 ház állt a településen. 1664-ben a török adóösszeírásban 29 portával szerepel, mezője, erdeje, legelője és méhese volt. A török kiűzése után a 19. századig a lévai váruradalomhoz tartozott. 1720-ban 18 adózója lakta. 1828-ban 15 házában 95 lakos élt. 1899-ig Kisszecse néven szerepelt, ekkor nevét Felsőszecsére módosították. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához, majd 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1945 első hónapjaiban a front átvonulásakor súlyos károkat szenvedett. A háború után magyar lakóinak egy részét áttelepítették Magyarországra, a helyükre pedig ottani szlovákokat telepítettek be.
A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Határában kis vízierőmű működik a Garamon, kavicsbányatava nyáron kedvelt fürdőhely. Református temploma 1789-ben későbarokk stílusban, torony nélkül épült, tornyát csak 1891-ben építették hozzá.
