Ahogy mi látjuk
Videó:
Bodó Károly
Képgaléria
Felbár
Horný Bar
község
magyar lakosság 1910
99%
925
magyar lakosság 2021
74%
923
Népesség: 1 251
Terület: 11,78 km²
Tszf. magasság: 120 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93033
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz
1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye
Dunaszerdahelyi járás
kisközség
Neves grófi családok birtokolták e területet. Az Illésházyak, a Zichyek, az Istvánffyk. Az egyik ment, a másik már érkezett is Bodó-Baár földjére, hiszen ebben a faluban nemcsak a gazdálkodáshoz meg a kiegyensúlyozott élethez, de az íráshoz is elég nyugalom akadt. Mert a 18. századi feljegyzések arról tanúskodnak, hogy egy bizonyos Mészáros Ignác nevű érseki titkár is Felbáron alkotta meg a Kartigan című első magyar regényt, de a rokokó jeles művelője, Amade László is itt írta játékos szófordulatokkal tarkított verseit. És ha már nemes urak és bárók… A szegények orvosának, Battyhány Strattmann Lászlónak is a kedvelt helyei közé tartozott Fölbár, ezen belül is a Szent István királynak szentelt templom, ahol a mélyen hívő (orvos)herceg imádkozni szokott. 1960-ban közigazgatásilag Süly községet is Felbárhoz csatolták. Szent Anna temploma még áll, és szolgálja a híveket, a 17. században épült kastélyának, a Hanák-kastélynak (kolostornak) azonban már csak a falai maradtak meg.
Felbár és Süly falvak népei egykor a nagy folyó adta lehetőségekből éltek, de amilyen közel volt hozzájuk hajdanán a Duna, mára olyan messze került tőlük a bősi vízerőmű felvízcsatornájának építése miatt. Ám Felbár és Süly ezt is túlélték, és megőrizve múltjuk értékeit, továbbra is reménnyel tekintenek a jövőbe.
A község a Felső-Csallóközben, Dunaszerdahelytől 16 km-re délnyugatra, Somorjától 17 km-re délkeletre, 1992 óta a Bősi vízierőmű üzemvízcsatornájának bal partján fekszik. Északról Nagygelle, északnyugatról Nagyszarva, délnyugatról Nagybodak, délkeletről Csallóköznádasd és Dercsika községekkel határos. 1988 óta délnyugati határa az üzemvízcsatorna túloldalával párhuzamosan húzódik. Az 506-os főút köti össze Bacsfán (9 km) keresztül Somorjával, valamint Bősön (11 km) keresztül Medvével (24 km). Mellékutak kötik össze Gellével (7 km) és Sárosfával (7 km). A légvonalban csak 2,5 km-re lévő Nagybodak az üzemvízcsatorna megépítése óta csak nagy kerülővel érhető el Bősön keresztül.
Közigazgatás
A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. Mai formájában 1960-ban jött létre Felbár és Süly egyesítésével, 1960-1988 között Nagybodak is hozzá tartozott. Felbár és Süly kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartoztak, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. A község mai területe 1988-ban alakult ki, ekkor az önállósuló Nagybodak javára területe 30 %-al csökkent (16,83 km²-ről 11,78 km²-re), korábban határa az Öreg-Dunáig terjedt. A község két településrészre és kataszteri területre oszlik: Felbár (9,88 km²) és Süly (1,89 km²).
Népesség
A község lakossága 1970-1991 között csökkent, azóta mintegy egyhatodával növekedett a lakosságszám, mely az elmúlt száz évre visszanézve viszonylag stabilnak mondható. Az 1991-ben még 9/10 részt magyarok lakta községben rohamosan növekszik a szlovákok részaránya, különösen az ezredforduló óta. Az 1920-as években érkeztek először morva és szlovák telepesek Felbárra és Sülyre (1930-ban a lakosság 13 %-át alkották). A lakosság túlnyomó többsége (85 %) római katolikus vallású.
Történelem
Nevét először egy 1245-ben kelt oklevél említi Baar alakban. További megjelenési formái: 1269-ben Bodo-bar, 1310-ben Obar, 1342-ben, illetve 1382-ben Naghbar, a.n. Felbar, 1439-ben Nagbar, a.n. Eghazasbar, 1512-ben Badoo Baar, a.n. Nagh Bar, 1786-ban Felbar, Felső, Felső-Bár, 1927-ben Horný Bar. Kezdetben királyi birtok, majd több arisztokratacsalád tulajdona. Az 1269-ben kelt adományozó levélben IV. Béla király Bodo comesnek adományozta. Később az Amade grófok itt várkastélyt építettek, amelyet Bél Mátyás idejében még négy torony erősített. Egyesek szerint Bél Mátyás itt írta híres történeti művét. A várkastély lakója volt a XVIII. században Amade László báró, költő is. Az Amade grófokon kívül birtokosok voltak még itt az Illésházyak, az Istvánffyak és a Bobokyak is, s e családok mindegyikének volt kúriája is. Istvánffy Miklós alnádor neje, Both Erzsébet révén jutott itteni kastélyának birtokába. A XIX. század elején a Zichy grófok voltak a község földesurai: ezektől Ulmann, későbbi nevén Szitányi Adolf, tőle pedig Batthyány József gróf vette meg a birtokot. A gróf özvegye még a XX. század elején is a legnagyobb birtokos volt itt. A kastélyt, amelyben lakott, Szitányi Adolf építtette. Határába az 1920-as években morva telepesek költöztek. A községet 1960-ban Süllyel és Nagybodakkal egyesítették, Nagybodak 1988-ban önállósult. 1978-ban határában elkezdték az üzemvízcsatorna építését, mely 1992-re készült el és elválasztotta a községet a szomszédos Nagybodaktól. A határában lévő egykori Antóniamajor ma már nem létezik.
Mai jelentősége
A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Értékes műemléke az 1778-ban épült, Szent Istvánnak szentelt római katolikus templom.
Továbbiak Felbár településről:
