Dernő
A község a Csermosnya-völgy nyugati bejáratánál, a Csermosnya-patak partján, Rozsnyótól 11 km-re keletre fekszik. Áthalad rajta a Hárskutat (4 km) Barkával (10 km) összekötő, Csermosnya-völgyi mellékút. A völgytől délre a Tornai Felső-hegy (Szádelői-karszt) vonulata húzódik, északra pedig a Rozsnyói-hegység gerincéig (Pipityke, 1226 m) terjed Dernő határa, melynek mintegy háromnegyedét erdő borítja. A szomszédos Kiskovácsvágásától a Som-hegy 805 m magas, süveg alakú bérce választja el. Nyugatról Krasznahorkaváralja és Andrási, délnyugatról Hárskút, északról Dénes és Szomolnok, keletről Kiskovácsvágása, délről pedig Szádalmás községekkel határos. Nyugati határa 1881-ig megyehatárt alkotott Torna és Gömör-Kishont vármegyék között, déli határa 1881-től Gömör-Kishont és Abaúj-Torna megyék határa volt, Szomolnokkal közös határa pedig Gömör-Kishont és Szepes vármegyék történelmi határát alkotja.
1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (26,90 km²) az elmúlt száz évben nem változott.
1910-ben 706, 1921-ben 577, 1938-ben pedig 707, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét napjainkig megőrizte. 1991-2011 között népessége 7 %-al nőtt (658 főről 704-re), ebben az időszakban a magyar nemzetiségűek aránya 72,2 %-ról 67,9 %-ra csökkent, a szlovákoké 27,1 %-ról 27,7 %-ra nőtt. A lakosság több mint egynegyede (27,1 %) a roma etnikumhoz tartozik. A többség (79,5 %) római katolikus vallású.
A falut 1364-ben említik először, de valószínűleg sokkal előbb keletkezett. Régi források szerint már a 12. században német bányászok dolgoztak a környékbeli hegyekben. A falu kezdetben a krasznahorkai váruradalomhoz tartozott. A Bebekek, majd a kihalásuk után az Andrássyak birtoka. 1569-ben kétszer is feldúlta a török. Vasércbányáit a 17. században nyitották, 1650-ben a Szontágh család bérelte ki őket. A 18. században a bányák is az Andrássyak tulajdonába kerültek. Andrássy György alapította és építtette a híres dernői vasgyárat, mely a budapesti lánczhídhoz is szállított alkatrészeket. 1779-ben épült egyszerű szalmatetős temploma, majd a század végén felépült az Andrássy-kastély is, anelyet később tisztilaknak használtak. Egymás után alakultak a vasipari vállalkozások. 1805-ben a falu területén négy vasolvasztót építettek. 1821-ben itt épült meg az akkori Magyarország legnagyobb vasgyára, 1838-ban pedig felépült a finomvasöntöde. Az 1848-49-es szabadságharcban a falu határában dúló harcokban 9 honvéd esett el. Az 1855-ös párizsi világkiállításon a vasgyár ezüstérmet kapott. 1873-ban kolera, 1878-ban árvíz pusztított. 1880-ban fűrésztelep épült a község határában. 1881-ben, Torna vármegye megszüntetésekor Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1947-ben bükkszentkereszti szlovák családok telepedtek le Dernőn. 1960-ban megszűnt a vasércbányászat Dernőn. 1968-ban teljes szervezettségű magyar tannyelvű alapiskolát nyitottak a községben, amit a Csermosnya-völgy falvainak gyerekei látogatnak.
A községben magyar tannyelvű alapiskola és szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma barokk-klasszicista stílusban épült 1779-ben, az Andrássyak kastélya pedig a 18. század végén. 19. századi vasolvasztójának romjai ma is láthatóak. Határának egy részét 1984-ben természetvédelmi területté nyilvánították 186 hektáron, 2002-től területének mintegy egyharmadát a Szlovák Karszt Nemzeti Parkhoz csatolták.