Dercsika

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz déli részén, Dunaszerdahelytől 12 km-re délnyugatra fekszik. Északról Lúcs, Királyfiakarcsa és Egyházkarcsa, keletről Nyékvárkony, délről Csallóköznádasd és Baka, nyugatról Felbár községekkel határos. Mellékutak kötik össze Dunaszerdahellyel, Csallóköznádasddal (2,5 km), Lúccsal (5 km), Egyházkarcsával (7 km), Bakával (4 km) és Felbárral (5 km).

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a változó területű Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás) visszacsatolták Magyarországhoz. A község területe (10,73 km²) nem változott 1921 óta.

Dercsikát az 1990-es évekig csaknem kizárólag magyarok lakták (1991-ben a lakosság 98 %--a). A község népességeszáma viszonylagos stabilitást mutatott az elmúlt száz évben, az 1990-es évekre a stagnálás volt a jellemző, 2001-2011 között viszont 15 %-al nőtt a lakosság száma, ezzel párhuzamosan a szlovákok arányszáma megháromszorozódott és elérte a 17 %-ot. Lakosságának túlnyomó többsége (87 %) római katolikus vallású.

A települést 1253-ban említik először. 1377-ben már a dercsikai nemesek birtoka, 1667-től a Méhes és a Balogh család osztozkodik rajta. Régi templomát 1519-ben szentelték fel, melynek alapjain 1778-ben emelték fel a mai Szűz Mária Mennybevitele tiszteletére szentelt, klasszicista stílusban épült római katolikus templomot, amely a mai formáját az 1927. évi újjáépítéssel nyerte el. A templom jelentős búcsújáróhely. 1828-ban még 818 lakosa volt a községnek, az 1855-ös kolerajárvány és az 1867-es dunai árvíz súlyos károkat okozott. A településen született Katona Mihály Dénes piarista paptanár, bölcseleti doktor, polihisztor, valamint Szemes Imre piarista paptanár és hitszónok.

A település 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával és óvodával rendelkezik. 1778-ban épült római katolikus temploma műemlék.