Csölösztő

Čilistov
magyar lakosság 1910
99%
232
magyar lakosság 1941
99%
262
Tszf. magasság: 125 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93101
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, a Körtvélyesi-víztároló partján fekszik, Somorja központjától 1,5 km-re délre. Területének túlnyomó részét az 1992-ben felduzzasztott Körtvélyesi-víztároló borítja.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Somorja egyik városrésze és kataszteri területe. 1920-ig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után a Somorjai járáshoz. Egyike a város 5 városrészének és kataszteri területének. 1920-ban az új határ megvonásával területének felét (1892-ben 12,21 km², 1921-ben 5,97 km²) elveszítette, a Dunától délre eső határrészei Magyarországon maradtak, később Dunakilitihez csatolták őket. 1992-ben területének túlnyomó része a kialakított Körtvélyesi-víztároló vize alá került, a névadó Körtvélyespusztát is beleértve. Jelenlegi területe 5,76 km², a város területének 13 %-a.

Népesség

1939-ben 262, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 169 lakosa volt, a város lakosságának 1,3 %-a élt itt.

Történelem

A név gyökere annak a helynek a nevéből ered, ahol a Csiliz-patak eredt. Ez a folyó Duna-ág volt, bekanyarogta az egész régi Csallóközt, majd Csicsó falunál tért vissza az anyafolyóba. A község először egy 1238-ból származó oklevélben a Csiliz-patak mellett fekvő pozsonyi várbirtokként van említve Chilzteu alakban. Nevének további megjelenési formái: 1238-ban Chulstw, 1287-ben Chylstu, illetve Csölösztő, de Kledern német nevével is találkozunk, 1293-ban Chyliztu, 1381-ben Chylztow, 1773-ban Csölösztő, 1927-ben Čilistov. 1354-ben a pozsonyi káptalan Gutori Beké leányait, Erzsébetet és Katalint iktatja be a községben az őket megillető birtokrészbe. 1397-ben Csölösztő Márton nevében szerepel. 1480 és 1513 között a nagylucsei Dóczyak a község földesurai. Az 1553. évi portális összeírásban Lipcsey Gáspár 4 és Pálffy Péter 5 portája van bejegyezve. A XIX. század elején Illésházy István gróf volt a község földesura, e század elején pedig Pálffy Sándomé és Pongrácz Frigyesné grófnőknek volt itt nagyobb birtokuk. 1881-ben Csölösztőn 28 vízimalom működött. Ősi temploma, mely a régi falu helyén állt, s amelyet a Pázmány-féle jegyzék is mint nagyon régit emleget, elpusztult. Csölösztő közigazgatásilag 1960-tól Somorja város része. Az 1990-es évek elején a közeli körtvélyesi Duna-parton épült meg a Bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer szivattyúállomása.

Mai jelentősége

A településen templom nincs, csak egy kis kápolna. Jelentős idegenforgalma.