Csentőfa

A Felső-Csallóközben, a község északi részén, a központtól (Egyházgelle) 2,5 km-re északra fekszik, egybeépült a szomszédos Cséfalvával, mellyel 1940-1960 között egy községet alkotott.

1940-ig önálló kisközség (1920-ig Pozsony vármegye, Dunaszerdahelyi járás). 1940-1960 között Cséfalvához tartozott, majd 1960 óta Gelle egyik településrésze. Egyike a község 8 településrészének és kataszteri területének, 1921 óta változatlan területe (1,80 km²) a legkisebb a 8 közül.

A századfordulón Pozsony vármegye legkisebb községe volt, 1930-ban 53 lakosa volt, 2011-ben 62 (az összlakosság 3 %-a), ezzel Csentőfa Gelle legkisebb településrésze.

Nevével először egy 1345-ből származó oklevélben találkozunk Czentheufalwa néven. További megjelenési formái: 1466-ban villa regis Chentefalwa, 1786-ban Cschentőfa, 1928-ban Csentefa, illetve zárójelben Csentőfa. Mátyás király 1466-ban keltezett oklevelében a gellei érseki széknek különböző kiváltságokat adományoz, többek között a pozsonyi várhoz tartozó birtokot, Csentőfát is. Az 1553. évi portális összeírásba, királyi birtokként, Csentő-falva néven 3 portával van felvéve. A XIX. század elején a Pálffy-féle szenio-rátus tartozéka. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 8 házzal és 62 lakossal szerepel. Ugyanennyi volt a lakosság száma az 1880. évi népszámláláskor is, sőt a századforduló idején is 62 lakosa volt a községnek. 1940-ben Cséfalvához csatolták, majd 1960-ban Gelléhez.

Ld. Gelle