Buzita

Buzica
község
magyar lakosság 1910
100%
1 083
magyar lakosság 2021
49%
588
Népesség: 1 205
Terület: 19,86 km²
Tszf. magasság: 214 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04473
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Cserehát - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kanyapta-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Csereháti járás kisközség

A község a Cserehát északi lejtőin, a Kanyapta-medence déli peremén fekszik, Szepsitől 12 km-re délkeletre, Kassától 32 km-re délnyugatra. Mellékutak kötik össze Szepsivel, Nagyidával (11 km), Restével (3 km) és Kenyheccel (15 km), valamint a magyarországi Büttössel (10 km) és Szemerével (11 km). A közvetlenül a falu mellett húzódó államhatár csak 2006 óta átjárható. Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Reste, északról Csécs, Szeszta és Komaróc, keletről Alsólánc és Perény-Hím (felsőlánci kataszter), délről pedig Büttös, Szemere, Pusztaradvány és Hernádpetri községekkel határos. Déli határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásával határának 37,7 %-át elveszítette, területe 31,90 km²-ről 19,86 km²-re csökkent.

Népesség

1910-ben 1088, 1921-ben 938, 1938-ban pedig 1065, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége 12,6 %-al nőtt (1061 főről 1195-re). 1945 után a belső telepítések során közép- és kelet-szlovákiai szlovák családok költöztek a községbe. Magyar többségét napjainkig megőrizte, de a vidékre jellemző erőteljes asszimiláció itt is érvényesült, ebben a 20 éves időszakban a magyar nemzetiségűek aránya 76,8 %-ról 52,5 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 20 %-ról 35,6 %-ra emelkedett. A magyar anyanyelvűek aránya 62,8 % volt 2011-ben. A lakosság többsége (75,9 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 7,5 % (1921-ben még 12,9 % volt). 1921-ben még számottevő görög katolikus (14,0 %) és izraelita (3,4 %) lakossága is volt a községnek.

Történelem

1262-ben villa Bozita néven említik először. Neve valószínűleg a szláv Božeta névből eredeztethető, utalva a 11. században élt Fancsal nádor apjára, akinek neve Bozete volt. A falu a tatárjárás alatt elnéptelenedett, viszont a 14. században már többször ülésezett itt Abaúj vármegye képviselőtestülete. Kezdetben az Aba nemzetségbeli Kardos család birtoka volt, ám miután a család kegyvesztett lett, a király Buzitai Balázsnak adományozta a községet, később a Szentimreyeké lett. Lakói 1550 körül református hitre tértek. A lakosság száma a 17.század végéig jelentősen csökkent, ezért a földbirtokosok más vidékekről is telepítettek be lakosokat. 1738-ban pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. 1828-ban 177 házban már 1344 lakos él Buzitán, aki főleg földműveléssel és szövéssel foglalkoztak. A 18. században már ismét római katolikus többségű falu, plébániáját 1740-ben alapították újra. 1811-ben gőzmalom létesült a községben. 1881-ig Abaúj, majd 1881-1920 között Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1919. június 2-án véres ütközet játszódott le a falu területén a magyar Vörös Hadsereg katonái és a cseh legionisták között, ebben a harcban 13 polgári személy esett áldozatul. 1920-ban a trianoni határ megvonásakor határközséggé vált és egyben határának csaknem kétötödét is elveszítette. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944 nyarán zsidó lakosságát (1938-ban 19 fő) koncentrációs táborba hurcolták. 1944 végén 6 hétig állt itt a front, a község súlyos károkat szenvedett. 1945 után közép- és kelet-szlovákiai szlovák családokat telepítettek a községbe és 8 buzitai családot telepítettek át Magyarországra. 1957-ben a buzitai határátkelőt lezárták és csak 2006-ban nyitották meg újra, ekkor épült meg a Szemerére vezető országút is. A Csemadok és a Pódium Színházi Társulás 2000 óta Buzitán és Szepsiben rendezi meg az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált.

Mai jelentősége

A községben teljes szervezettségű magyar alapiskola és óvoda található. Szent Keresztnek szentelt római katolikus temploma 1786-97-ben épült klasszicista stílusban, református temploma 1805-ben épült. A Szentimrey-kastély 19. századi klasszicista stílusú építmény.