Borsi

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Vargová Anna Tünde
független
425
(67,35%)
Veszprémi Zuzana
független
104
(16,48%)
Leško Attila
SME RODINA
102
(16,16%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Beláz Jozef
    független
    341
    (9,75%)
    1. körzet
    Kavčák Štefan
    Hlas-SD
    312
    (8,92%)
    1. körzet
    Palko Martin
    SMER - SD
    307
    (8,78%)
    1. körzet
    Balogh Norbert
    SMER - SD
    276
    (7,89%)
    1. körzet
    Džubák František
    Hlas-SD
    270
    (7,72%)
    1. körzet
    Csonka Július
    független
    240
    (6,86%)
    1. körzet
    Suchoža Marián
    KDH
    238
    (6,81%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Čopak Martin
    független
    216
    (6,18%)
    1. körzet
    Baratiová Enikő
    független
    178
    (5,09%)
    1. körzet
    Leško Attila
    SME RODINA
    170
    (4,86%)
    1. körzet
    Veszprémi Zuzana
    független
    136
    (3,89%)
    1. körzet
    Laczko István
    SZÖVETSÉG
    124
    (3,55%)
    1. körzet
    Šandor Zsolt
    SME RODINA
    119
    (3,4%)
    1. körzet
    Szabó Mark
    SME RODINA
    110
    (3,15%)
    1. körzet
    Baník Juraj
    Socialisti
    96
    (2,75%)
    1. körzet
    Rudik Róbert
    SZÖVETSÉG
    87
    (2,49%)
    1. körzet
    Torkoš Miroslav
    SME RODINA
    80
    (2,29%)
    1. körzet
    Lyenová Zuzana
    független
    78
    (2,23%)
    1. körzet
    Takáč Tibor
    ZA ĽUDÍ
    74
    (2,12%)
    1. körzet
    Francková Laura
    OĽANO
    44
    (1,26%)
Borša
község
magyar lakosság 1910
99%
778
magyar lakosság 2021
38%
433
Népesség: 1 170
Terület: 9,54 km²
Tszf. magasság: 101 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07632
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Bodrogköz - Északnyugati-Kárpátok, Eperjes-Tokaji-hegyvidék, Hegyköz  - Északnyugati-Kárpátok, Eperjes-Tokaji-hegyvidék, Zempléni-rögök 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járás kisközség

A község a Bodrog-folyó jobb partján, a Bári-patak mentén, a Bodrogköz, a Zempléni-szigethegység és a Ronyva-völgy kistájak találkozásánál fekszik, a Sátoraljaújhely-Csap vasútvonal (megállóhely) és a 79-es főút mentén, Sátoraljaújhelytől 4,5 km-re keletre, Királyhelmectől 25 km-re nyugatra. Mellékút köti össze Kisbárin (4 km) keresztül Cékével (11 km). Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület, a Bodrog mentén ártéri erdei is vannak. Nyugatról Újhely, északkeletről Bári, keletről Szőlőske, délkeletről Bodrogszög, délnyugatról pedig Sátoraljaújhely és (rövid szakaszon) Felsőberecki határolja. Délkeleti és délnyugati határának egy részét a Bodrog-folyó alkotja. Délnyugati határa egyben államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, 1949-1960 között pedig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásával Sátoraljaújhely elcsatolt területének egy részét Borsihoz csatolták, területe ezzel másfélszeresére növekedett (6,28 km²-ről 9,54 km²-re).

Népesség

1880-ban még alig 478 lakosa volt, 1938-ig népessége csaknem két és félszeresére nőtt. 1910-ben 783, 1921-ben 851, 1938-ban pedig 1122, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 7,5 % volt. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették és szlovákokat telepítettek a községbe. Magyar többségét a 21. század elejéig megőrizte, az asszimiláció eredményeként 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 60,8 %-ról 44,9 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 38,8 %-ról 53 %-ra emelkedett, így 2011-re a község szlovák többségűvé vált. Az asszimiláció mértékét mutatja, hogy a magyar anyanyelvűek aránya csaknem másfélszerese (64,0 %) a magyar nemzetiségűekének. Az 1991-2011 közötti időszakban a község lakosságszáma 13,8 %-al csökkent (1409 főről 1214-re). Az 1921-ben még görög katolikus többségű (51,1 %) községben 2011-ben a lakosság 40,4 %-a volt római katolikus, 36,6 %-a görög katolikus, 16,9 %-a pedig református vallású.

Történelem

1221-ben Borsy néven említik először. 1284-ben Borsi, 1390-ben Borsy alakban szerepel a forrásokban. Sárospatak várának uradalmához tartozott. 1284-ben a sátoraljaújhelyi uradalom része volt. 1322-ben Károly Róbert György fia Mykchnek adományoz itt birtokot. 1387-ben a Perényiek, 1429-ben a Pálóczyak és mások birtoka. 1615-ben a Lorántffy családé. 1557-ben a falu 4 portával adózott. A falunak 1715-ben 13 adózó háztartása volt. 1787-ben 43 házában 281 lakos élt. 1828-ban 77 háza és 565 lakosa volt. 1865-ben és 1905-ben tűzvész pusztított a faluban. Az itteni birtokot 1892-ben a Széchyektől a Windischgrätz család vette meg. Lakói mezőgazdasággal és bognármesterséggel foglalkoztak. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. A második világháború után a falu magyar lakosságának egy részét áttelepítették Magyarországra, helyükre szlovákok települtek. 1961-ben kilencéves alapiskolát nyitottak a községben, ahol az 1970-es években megszüntették a magyar nyelvű oktatást. Borsiban azóta is csak szlovák nyelven folyik az oktatás, ez hozzájárult az asszimiláció felerősödéséhez a községben.

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda található. Jelentős műemléke a Lorántffyak, majd később a Rákócziak egykori reneszánsz kastélya, mely egy korábbi vízivár helyén épült a 16. század második felében, itt született 1676-ban II. Rákóczi Ferenc, akinek 1907-ben készült mellszobrát (mely eredetileg Zólyom főterén állt) 1969-ben állították fel a vár előtt. Református temploma 13. századi eredetű, de több alkalommal átépítették. Szűz Mária mennybevételének szentelt római katolikus temploma 1936-ban épült neoklasszicista stílusban, a mellette álló görög katolikus templom 1998-ban épült.