Bölzse

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Pravda Ondrej
SMER - SD
173
(66,03%)
Škovran Pavol
Zmena zdola, DÚ
89
(33,97%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Kopčík Martin
    SMER - SD
    167
    (15,95%)
    1. körzet
    Takáč Igor
    független
    157
    (15%)
    1. körzet
    Hančár Milan
    Zmena zdola, DÚ
    150
    (14,33%)
    1. körzet
    Škovran Pavol
    Zmena zdola, DÚ
    131
    (12,51%)
    1. körzet
    Vattai Miloš
    SMER - SD
    118
    (11,27%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Sedláková Mária
    független
    115
    (10,98%)
    1. körzet
    Vargová Lucia
    SMER - SD
    107
    (10,22%)
    1. körzet
    Prekop Gabriel
    Zmena zdola, DÚ
    102
    (9,74%)
Belža
község
magyar lakosság 1910
48%
133
magyar lakosság 2021
0%
2
Népesség: 411
Terület: 5,49 km²
Tszf. magasság: 177 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04458
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás kisközség

Bölzse a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, a Bölzsei-patak (Belžanský potok) mentén, 178 méteres (határa 176-202 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 16 km-re délre, Abaújszinától pedig 4 km-re északra. Három, mára teljesen egybeépült elődtelepülését, Kápolnabölzsét, Szigetbölzsét és Sándorbölzsét a Bölzsei-patak választja el egymástól. A legjelentősebb közülük Sándorbölzse, ott található a községi hivatal és a görög katolikus templom is. Határa sík, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, 2010-ben 86,3 %-át (474 ha) szántó, 4,6 %-át (25 ha) beépített terület és 4,0 %-át (22 ha) erdő foglalta el. Külterületi lakott helye nincs. Bölzse a közúti közlekedés szempontjából zsákfalunak számít, csak a Kassát a miglécnémeti határátkelővel összekötő 17-es (korábban 68-as) főútról leágazó, 1,5 km-es bekötőúton (3345-ös út) közelíthető meg. Délről és nyugatról Abaújszina, északról Enyicke és Hernádcsány, keletről pedig Hernádgönyű községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. Az 1880-as években jött létre Kápolna-, Sándor- és Szigetbölzse egyesítésével. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassa járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910: 5,50 km², 1921: 5,65 km², 2011: 5,49 km²) az elmúlt évszázadban csak minimális mértékben változott.

Népesség

Bölzse a mai szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, túlnyomórészt szlovák lakosságú település, 2011-ben 379 lakosának 93,1 %-a volt szlovák nemzetiségű, 6,6 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. A 18. században szlovákokkal és ruszinokkal betelepített község lakosságának többsége a 19. század végén is szlovák volt (1880-ban 92,2 %), de 1910-re már lakosságának csaknem fele (48,0 %) magyarnak vallotta magát. A magyarok 1921-ben még a lakosság több, mint egynegyedét alkották (28,7 %) volt, de 1930-ra már alig 6-an (0,2 %) vallották magyarnak magukat. A szlovákságba asszimilálódott ruszin lakosság jelenlétét csak az 1921-es népszámlálás mutatta ki (14,3 %). A kettős identitás a 20. század második felére megszűnt (az 1941-es magyar népszámlálás ismét az 1910-eshez hasonló nemzetiségi megoszlást mutatott), azóta Bölzse egynemzetiségű községnek tekinthető. 2011-ben lakosságának 61,5 %-a volt római katolikus és 25,3 %-a görög katolikus vallású. A görög katolikusok 1880-ban még a lakosság többségét (56,9 %), 1921-ben 47,2 %-át tették ki. A községnek 1921-ben 12, 1938-ben pedig 5 izraelita vallású lakosa is volt. A Kassa-környéki aprófalu népessége 1880-1941 között 246-313 fő között változott, majd 1970-1991 között több, mint egyötödével gyarapodott (302 főről 368 főre). Az 1990-es években még csökkenő népességű község 2001-2017 között ismét 15,9 %-al (358 főről 415 főre) növelte lakosságának számát. Népsűrűsége (2011-ben 69 fő/km²) csak kevéssel marad el a járási átlagtól.

Történelem

Bölzse első írásos említése 1232-ből származik, ekkor „Bilsa”, 1270-ben pedig „Belse” alakban említik az okiratok. Neve magyar névadással, szláv eredetű személynévből keletkezett. Kezdetben Abaúj várának tartozéka volt, később különböző nemesi családok birtoka. 1427-ben 1 lakott portája volt. A 15. század második felében három faluvá vált szét: 1472-ben említik először Kápolnabölzsét (más néven Kis-, vagy Felsőbölzsét), 1489-ben pedig Szigetbölzsét (más néven Középsőbölzse) és Sándörbölzsét. Szigetbölzse onnan kapta a nevét, hogy mocsaras vidék viszonylag magasabban fekvő részén feküdt. A 16. században lakosságának zöme a személynevekből ítélve még magyar volt. A 18. században a Kormos, Melczer, Szilágyi és Korponay családok voltak a három falu birtokosai. A 16-17. század háborús pusztításai, majd a 18. század elejének pestisjárványa után görög katolikus vallású ruszinokkal és római katolikus vallású szlovákokkal telepítették újjá. 1828-ban Sándorbölzsének 11 háza és 80 lakosa, Kápolnabölzsének 10 háza és 72 lakosa, Szigetbölzsének pedig 44 háza és 305 lakosa volt. A három falunak együttesen ekkor 65 háza és 457 lakosa volt. Ruszin lakossága a 19. század második felére nagyrészt elszlovákosodott. Az 1880-as évektől Hárombölzse néven (ez a névváltozat már 1630-ban előfordult a három falura) egységes községet alkotott, a 20. század elején kapta a hivatalos Bölzse nevet. Határának nagy részét a 19. század második feléig erdő borította. 1880-ban 269, 1890-ben 279, 1900-ban 246, 1910-ben pedig 277 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 307, 1930-ban pedig 290 lakosa volt. 1938. novemberében az első bécsi döntés során Magyarországhoz csatolták. 1941-ben 62 háza és 323 lakosa volt, ekkor lakosságának 53 %-a magyarnak és 42,8 %-a szlováknak vallotta magát (1930-ban még csaknem a teljes lakosság csehszlováknak). 1969-től a községben betonelemek gyártása folyt. 1970-ben 302, 1980-ban 336, 1991-ben 368 lakosa volt. A község zászlaját és címerét a 18. századi pecsét alapján 1997-ben fogadták el. 2001-ben 358 lakosa volt, népessége 2011-re 379 főre, 2017-re pedig 415 főre nőtt. A gyorsuló népességnövekedés a meginduló szuburbanizációval magyarázható.

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Urunk mennybevétele tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1808-ban épült barokk-klasszicista stílusban, tornyát 1885-ben építették hozzá.