Bálványszakállas

Balvany
Tszf. magasság: 110 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94601
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Alsó-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: nem önálló település

Keszegfalvától 2 km-re északnyugatra, a Gútára vezető 573-as út és a Komárom-Gútai-főcsatorna között terül el 2 km hosszan. Északi részét egy homokdomb alkotja, melynek oldalában gyümölcsösök találhatóak.

Közigazgatás

Keszegfalva község része a Nyitrai kerület Komáromi járásában. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, 1939–45 között újra Magyarországhoz csatolták.

Népesség

2011-ben Lohóttal együtt 272 lakosa volt, ez a község lakosságának 14 %-át teszi ki. A község roma lakosságának nagy része Bálványszakállason összpontosul.

Történelem

Már a rómaiak idején ismert, korábban erőd állhatott itt. A hagyomány a nevét is onnan származtatja, hogy itt egy szakállas római szobrot, vagyis bálványt találtak. Első írott nyomára 1229-ben bukkanunk. 1268-ban Zakalus néven szerepel, említik Szent Györgynek szentelt templomát. Egykor komáromi várbirtok volt és a királyi udvarnokok, várszolgák és lovászok lakóhelye. 1285-ben IV. László az esztergomi érseknek adományozott itt részeket. 1308-ban Posár György a Zakalusi előnevet használta. 1530-ban még nagy, népes községként van említve, azonban a török dúlások alatt elpusztult és még 1669-ben is puszta, elhagyatott hely. Mindvégig az esztergomi érsekség maradt az ura. Szőlős helyén hajdan Szovát nevű elpusztult község feküdt.

Mai jelentősége

Bálványban az 1990-es évekig állami gazdaság működött, melynek felszámolása után épületei pusztulni kezdtek. A 2000-es években Komáromból kitelepített romák költöztek ide, így cigánytelep alakult ki. Bálványon szociális otthon (Oázis) is működik. A gútai vasútvonal megszüntetéséig vasúti megállóhelye is volt. Szilárd burkolatú mezőgazdasági út köti össze a Gútához tartozó Királynéréttel (Kráľka).