Balogújfalu

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Bodon Július
REPUBLIKA
53
(100%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Simon Ladislav
    SZÖVETSÉG
    48
    (25,13%)
    1. körzet
    Bodon Gábor
    SZÖVETSÉG
    38
    (19,9%)
    1. körzet
    Jamborová Tímea
    REPUBLIKA
    35
    (18,32%)
    1. körzet
    Ruszó Slavko
    SZÖVETSÉG
    26
    (13,61%)
    1. körzet
    Varga Attila
    REPUBLIKA
    23
    (12,04%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Lajgút Tomáš
    SZÖVETSÉG
    21
    (10,99%)
Vieska nad Blhom
község
magyar lakosság 1910
99%
194
magyar lakosság 2021
94%
165
Népesség: 164
Terület: 4,83 km²
Tszf. magasság: 173 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98021
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rimaszécsi járás kisközség

A község a Gömöri-medence déli részén, a Balog-patak jobb partján, a Balog-völgy középső részén fekszik, Rimaszombattól 17 km-re délkeletre, Rimaszécstől 6 km-re északra, a Rimaszécs-Bátka országút mentén. Határa enyhén hullámos, csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt, 165-245 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő terület. Délről Nemesradnót, északról Zsíp, nyugatról pedig Szútor községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). 1950 után Zsíp és Nemesradnót határának egy részét Balogújfaluhoz csatolták, területe ekkor 23,8 %-al, 3,90 km²-ről 4,83 km²-re növekedett.

Népesség

Egyike Gömör legkisebb falvainak. 1910-ben 195, 1921-ben 158, 1938-ban 150, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 2001-2011 között 9,3 %-al nőtt lakosságszáma (150 főről 164-re). Lakosságának túlnyomó többsége (90,9 %) magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 6,1 %. A lakosság több mint fele (61 %) a roma etnikumhoz tartozik. Az eredetileg túlnyomórészt református vallású (1921-ben 82,9 %) község lakosságának több mint fele (53,7 %) 2011-ben már római katolikus vallású volt, a reformátusok aránya 30,5 %-ra csökkent.

Történelem

Balogújfalu keletkezését arra az időre kell tennünk, amikor a körülötte lévő falvak már kialakultak. Radnót határából vált ki a 13.-14. század fordulóján. Első írásos említése az 1427-es adóösszeírásban „Wyfalu” alakban történt. Ilsvay György, majd a 15. századtól a Derencsényi család birtoka. A 16. században a Széchy, a 18. században a Koháry család a földesura. A török hódoltság kezdetén elpusztásodik és csak 1620 után népesül be újra. Lakossága a 16. században református hitre tért. 1683-ban a lengyel-litván hadak csaknem teljesen elpusztították, s csak 1720 után tér csak vissza egyetlen megmaradt régi nemzetsége a Balyó nemzetség. 1754-ben is egyedül a Balyók lakták a helységet. 1828-ban 20 házában 148 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A település gyermekei 1905-ig a közeli Zsíp község iskoláját látogatták, ekkor lakossági gyűjtés eredményeként felépült a tanítói lakással egybeépített református iskola, melyben 1965-ig folyt tanítás. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz csatolták. 1990-ig helyi nemzeti bizottságát a szomszédos Nemesradnótéval egyesítették.

Mai jelentősége

Református temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban. Az 1905-ben épült iskolaépület ma a községi hivatalnak ad otthont.