Alsószecse

A község az Alsó-Garammente kistájon, sík és mezőgazdaságilag nagyrészt megművelt vidéken, a Garam bal partjának közelében, a Párkány-Léva vasútvonal mentén (megállóhely) fekszik, Lévától 7,5 km-re délnyugatra, Barsváraddal átellenben. Mellékút köti össze Felsőszecsével (2,5 km), Lévával, valamint Nagyodon (2 km) keresztül Garamszentgyörggyel (8 km). Délkeletről Nagyod, északkeletről Léva, északnyugatról Felsőszecse, délnyugatról Kálna és Barsvárad községekkel határos. Délnyugati határa a Garam egykori medrét követi.

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (8,78 km²) 1921-hez képest minimális mértékben változott (7 hektárral gyarapodott).

A szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő községnek 1910-ben 596, 1921-ben 552, 1939-ben pedig 553, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és túlnyomórészt református (84,1 % 1921-ben) vallású lakosa volt. Az 1945 utáni lakosságcsere által legnagyobb mértékben sújtott települések közé tartozik, magyar lakosságának 57 %-át kitelepítették és végérvényesen megváltoztatták etnikai arculatát, a magyarok aránya 1961-re 19,7 %-ra zuhant. Ma a lakosság túlnyomó többsége szlovák nemzetiségű, 1991-2011 között a magyarok aránya 11,3 %-ról 9,6 %-ra csökkent. A romák aránya 14,6 %. A lakosság 34,3 %-a római katolikus, 21,6 %-a evangélikus vallású, az egykor többségben levő reformátusok aránya 4,1 %-ra csökkent.

A falut 1310-ben "Zedche", "Zeche" alakban említik először. 1325-ben "Zecche", 1355-ben "Zedcheet altera Zedche" néven tűnik fel az írott forrásokban. Kezdetben helyi nemesek birtoka, majd 1534-től a lévai váruradalomhoz tartozott. 1601-ben 52 háza volt. 1720-ban 21 adózót számláltak a faluban. 1828-ban 77 házában 514 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. században az Eszterházyak ménest alapítottak itt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. Nagyrészt református vallású magyar lakosságának túlnyomó többségét 1947-ben áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.

Református temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban.