Alsójányok

Jányok község egyik településrésze, Felsőjányoktól 1 km-re délkeletre, Nagymagyartól 2 km-re északnyugatra fekszik az 510-es főút mentén a Felső-Csallóközben.

1940-ig önálló kisközség, azóta egyike Jányok három településrészének és kataszteri területének. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Somorjai járáshoz.Területe 5,15 km² (a községterület 45 %-a). 1945 után területe 96 hektárral csökkent, amikor a Kis-Dunától északra eső területét előbb Egyházfához, majd 1956-ban az ekkor alakuló Hurbanfalvához csatolták.

1939-ben 260, magyar nemzetiségű lakosa volt, 2011-ben 401-en éltek itt (az összlakosság 46,9 %-a), ezzel a község legnépesebb településrésze.

Első okleveles említése 1287-ből való, amikor is Januk néven van említve. További megjelenési formái: 1301-ben Januk, 1341-ben Janyk, ül. Janyk Inferior, 1358-ban Alsó Jánok, 1920-ban Dolny Jánok, 1927-ben Dolné Janíky. Első oklevelesen igazolt földesura Jánoki Jakab, aki egy 1310-ben kelt adományozási oklevélben itt szolgájának tekintélyes földbirtokot és kúriát adományoz szolgálatai fejében. 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. Egy 1368-ból származó peres irat arról tanúskodik, hogy Samoti György fiának, Jánosnak felesége panaszt emelt Saápi János fia, Péter ellen, mert az itteni birtokát önhatalmúan elfoglalta. 1394-ben Georgius de Janyuk királyi ember nevében szerepel. 1402-ben Jamnik alakban bukkan fel, s ez időben Monostori Berzéte Miklós van birtokosként említve. Az 1553. évi portális összeírásban Alsó-jányok az óbudai apácák birtokaként van felvéve 13 portával, de 1647-ben már a pozsonyi apácáké, 1787-ben pedig a vallásalap tulajdonában van. A későbbiekben az Esterházy grófi, majd ezt követően a Zichy grófi család birtokába kerül. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 30 házzal és 219 lakossal szerepel. 1940 óta Jányok község része.

Ld. Jányok