Alsóhatár

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld déli részén, a Feketevíz bal bartján, a patak kis-dunai torkolata előtt fekszik, a Vízköz és az Alsó-Vágmente kistájak határánál, Galántától 25 km-re délkeletre. Országúton csak Királyréven keresztül (8 km) közelíthető meg, de mezőgazdasági út köti össze Nagyszigeten keresztül Gútával (16 km). Nyugatról Nádszeg, délnyugatról Nyárasd, északról Királyrév, keletről Vágfarkasd, Nyárasd és Gúta határolja. Keleti határa évszázadik a történelmi Pozsony vármegye keleti (Nyitra és Komárom vármegyével közös) határát képezte. Délnyugati határának egy részét a Kis-Duna alkotja.

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1960. június 12-én vált önállóvá, korábban Alsószeli község egyik kataszteri területét alkotta. 1970-1990 között Királyrévhez csatolták. Területe 13,88 km² (Alsószeli eredeti határának 52,9 %-a) nem változott a község megalakulása óta.

Alsóhatárnak 1941-ben 254, 1961-ben 338, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és evangélikus vallású lakosa volt. 1961-2001 között a népességfogyás a jellemző, a község lakosságának egyharmadát elvesztette (lakossága 224-re csökkent). 2001-2011 között nagy lakásépítési programmal új betelepülőket vonzott a község vezetése a faluba, ennek révén 10 év alatt 80 %-al nőtt a lakosságszám (403-ra). A betelepülés révén a szlovákok aránya ugrásszerűen megnőtt (6,3 %-ról 34 %-ra). Magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (20,1 %) is. A korábban evangélikus többségű faluban 2011-ben a római katolikusok aránya 41,4 %-ra nőtt, az evangélikusoké 13,4 %-ra csökkent,

A falu területe azelőtt Alsószeli határához tartozó, de vele közvetlen összeköttetésben nem álló vizenyős rét, legelő és ártéri erdő volt, Versend tanya körül, mely a 19. században létesült. Híd (az 1920-as évekig fa-, majd betonhíd) kötötte össze a Feketevízen túli szeli legelőkkel, csárda is létesült itt (sokáig Szelicsárda néven szerepelt). 1930-ban alapiskola létesült itt, 1941-ben már 254 lakosa volt. Az 1960-as közigazgatási reform során önállósították, de 1970-ben megszüntették önállóságát, ezúttal a közvetlen szomszédságában levő Királyrévhez csatolták. 1991-ben lett újra önálló község.

A községben óvoda működik, egy összevont osztályú, alsó tagozatos általános iskoláját 2008-ban megszüntették. A községben templom nem, csak harangláb található.