Abaújharaszti

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Hudáček Štefan
Hlas-SD
243
(83,22%)
Pekľanská Paulína
SMER - SD
49
(16,78%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Rabatin Bohuš
    SMER - SD
    146
    (13,05%)
    1. körzet
    Doľák Miroslav
    Hlas-SD
    144
    (12,87%)
    1. körzet
    Kunc Vladimír
    Hlas-SD
    124
    (11,08%)
    1. körzet
    Petro Ľuboslav
    Hlas-SD
    124
    (11,08%)
    1. körzet
    Petrová Henrieta
    Hlas-SD
    116
    (10,37%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Senaj Rudolf
    független
    107
    (9,56%)
    1. körzet
    Hrehorová Marianna
    független
    101
    (9,03%)
    1. körzet
    Mačuga Marcel
    független
    91
    (8,13%)
    1. körzet
    Krajňák Jaroslav
    Hlas-SD
    72
    (6,43%)
    1. körzet
    Pekľanská Ľuboslava
    SMER - SD
    50
    (4,47%)
    1. körzet
    Tutko Ľubomír
    SaS
    44
    (3,93%)
Chrastné
község
magyar lakosság 1910
11%
28
magyar lakosság 2021
1%
5
Népesség: 509
Terület: 4,73 km²
Tszf. magasság: 240 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04444
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Tarca-dombság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás kisközség

A község a Kassai-medence északkeleti részén, a Tarca bal oldali mellékvizének, a Haraszti-pataknak (Chrastiansky potok) a völgyében, a történelmi Abaúj megye északi peremén fekszik, 240 (határa 233-345) méteres tengerszint feletti magasságban, Kassától 13,5 km-re északkeletre. A község központja a Haraszti-patak két partján húzódik, melyhez északkeletről a 2010-es években épült új lakópark csatlakozik. Belterületének egy kis része (4 lakóházzal) Tarcavajkóc kataszteréhez tartozik. Külterületi lakott helye a központtól 1 km-re keletre, a tizsitei út mentén található, 5 házból álló Bunkov. Határa túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt dombvidék kisebb facsoportokkal. 2010-ben területének 73,2 százalékát (346 ha) szántóföld, 11,0 százalékát rét és legelő (52 ha), 5,1 százalékát kert (24 ha), 4,7 százalékát pedig beépített terület (22 ha) foglalta el. A község a Tarcavajkócról (2,5 km) ide vezető 3326-os számú bekötőúton közelíthető meg. Tizsitével (4 km) szilárd burkolatú, de rossz állapotban lévő mezőgazdasági út köti össze. Délről Rozgony, nyugatról Tarcavajkóc, északnyugatról és északról Királynép, keletről pedig Tizsite községekkel határos. Keleti határa Abaúj és Sáros vármegye történelmi határát követi.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-környéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Eperjesi járás). Területe (1910-21: 4,74 km², 2011: 4,73 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott.

Népesség

Abaújharaszti népessége 2011-ben 440 fő volt, melynek 97,1 %-a volt szlovák és 0,5 %-a (2 fő) magyar nemzetiségű. A lakosság 26,6 %-a roma anyanyelvű volt, de roma nemzetiségűnek egyetlen lakosa sem vallotta magát. 2013-ban a község lakosságának 31,3 százaléka tartozott a roma etnikumhoz. Lakosságának zöme a 19. század végén is szlovák volt, 1900-ban 4,4 %-a (10 fő), 1910-ben pedig 10,7 %-a (28 fő) volt magyar anyanyelvű. 1921-ben még 7 (2,4 %), 1930-ban már egyetlen lakosa sem vallotta magyarnak magát. 2011-ben a község lakosságának 39,6 %-a volt római katolikus, 13,9 %-a görög katolikus, 12,6 %-a evangélikus és 5,1 %-a református vallású. 1921-ben a reformátusok még a lakosság 15,0 százalékát, az evangélikusok pedig 29,7 százalékát alkották. Az 1880-1900 között még stagnáló népességű (226-228 fő) község 1900-1940 között másfélszeresére (227 főről 338 főre) növelte lakosságszámát. 1970-1991 között a lakosság száma 364 főről 333 főre csökkent, majd a rendszerváltás után ismét nőni kezdett a község népessége. A meginduló szuburbanizáció az ezredforduló után egyre gyorsabban növelte a lakosság számát: az 1990-es években 23, az 2001-2011 közötti évtizedben 84, 2011-2017 között már 130 fővel nőtt a lakosság száma (1991-2017 között összesen 71,2 százalékkal, 333 főről 570 főre). 2011-ben Abaújharaszti népsűrűsége (121 fő/km²) a járási átlag másfélszerese volt.

Történelem

A község a rozgonyi és a lapispataki uradalom határánál jött létre a 14. században. Első írásos említése 1357-ből ismert Haraszt (Harazth), majd 1427-ből Nagyharaszti (Naghharsthy) néven. Neve magyar eredetű (a tölgyerdő jelentésű „haraszt” szóból). A 14-15. században a Rozgonyi család birtokában volt. 1427-ben 10 portája adózott. 1491-től 1508-ig a lapispataki uradalommal együtt Kassa város birtokába került. 1553-ban két, 1565-ben hat portája adózott. A családnevek alapján lakói többségében már ekkor szlávok voltak. 1598-ban 21 ház állt a faluban. A 18. század elején teljesen elnéptelenedett, 1715-ben még három lakott portája volt, 1720-ban már lakatlan helyként írták össze. Újratelepítése lassan haladt, 1746-ban is csak 29 lakosa volt. Ekkor még a magyar és a szlovák nyelv is használatos volt a faluban, de 1773-ban és a későbbi forrásokban is szlovák lakosságú faluként szerepelt. 1772-ben 14 jobbágy- és 12 zsellérportája adózott. Szlovák neve (Chrastné) 1808-ban bukkan fel először az írásos forrásokban (1772-től a „Krasné” névváltozat is előfordul egészen 1906-ig). 1828-ban 55 háza és 418 lakosa volt. Lakói földműveléssel, gyümölcstermesztéssel és fuvarozással foglalkoztak. 1851-ben 387 lakosa volt, akiknek 37,5 százaléka római katolikus, 33,6 százaléka evangélikus, 20,7 százaléka pedig görög katolikus vallású volt. 1828-1880 között népességének csaknem felét elveszítette. 1880-ban 226, 1890-ben 228, 1900-ban 227, 1910-ben pedig 263 lakosa volt. 1890-ben 38 ház volt a faluban. 1905-ben az országos helységnévrendezés során kapta a vármegyei hovatartozást jelző Abaújharaszti nevet a korábban használt Haraszti helyett. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. A két világháború között a lakosság földműveléssel és házifonással foglalkozott. 1921-ben 286, 1930-ban pedig 295 lakosa volt. 1939 márciusától 1945 januárjáig a fasiszta szlovák bábállamhoz csatolták. 1940-ben 58 háza és 338 lakosa volt. Mezőgazdasági szövetkezetét 1958-ban alapították. 1970-ben 324, 1980-ban 342, 1991-ben pedig 333 lakosa volt. A község zászlaját és címerét (utóbbi rajzát a 18. század végéről fennmaradt régi pecsétről mintázták) 2006-ban fogadták el. 2001-ben 356, 2011-ben 440, 2017-ben pedig 570 lakosa volt. Termelőszövetkezete a rendszerváltás után megszűnt, korábbi telephelyét felparcellázták és 2014-től kezdve új családi házak sora épült a területen, elsősorban a Kassáról kiköltözők számára.

Mai jelentősége

A községben négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskola található. Szűz Mária mennybevitelének tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1993-ban épült. Evangélikus temploma szintén a 20. század végén épült modern építmény. A faluban fennmaradt a régi zsidó temető.