Az eperjesi Vilec-dombon található emlékmű felújításához szükséges pénzügyi forrásokat és a felújítást végző szakembereket Magyarország Főkonzulátusa biztosítja, míg Eperjes városa az emlékműhöz méltó környezet kialakítását, új padok kihelyezését vállalta saját költségen. A helyreállított emlékmű és megújult környezetének ünnepélyes keretek között történő átadására a tervek szerint 2021 őszén kerül sor.
Magyarország Kassai Főkonzulátusa kiemelt figyelmet szentel a külhoni magyar emlékek megőrzésére és felújítására, az emlékmű felújításával még a 2022-2023-as Petőfi-emlékévet megelőzően tisztelgünk a költőóriás előtt
– közölte a főkonzulátus.
A Pallas Nagylexikon a költői versenyt páratlanul álló világirodalmi tüneménynek nevezi. Így ír róla:
1845 tavaszán Petőfi Sándor felvidéki körútra indult, hogy fáradalmait kissé kipihenje. Ezen a körúton Petőfi huzamosabb ideig (ápr. 5. - máj. 1.) tartózkodott Eperjesen, ahol Kerényi (Christmann) Frigyesnek vendége volt, kinek házában sűrün találkoztak Tompa Mihállyal, aki viszont mint a Péchy-fiuk nevelője lakott Eperjesen. Ekkor merült fel a három költő-barát közt a terv, hogy közösen megénekelnek valamit, K. tárgyává tévén azt. Egy alkalommal közösen kirándultak az Eperjes mellett fekvő Villec-hegyre, melynek oldalában egy csőszkunyhó van; ezt énekelték meg «Erdei lak» címmel és az illető költemény megvan mindhárom költő művei közt. Az eperjesi hagyomány mai napig is Petőfi-laknak nevezi a kunyhót, melynek szomszédságában az eperjesi Széchenyi-kör 1884 őszén a verseny emlékére egy obeliszket emeltetett. A verseny tárgyát később Tompa Mihály költöttnek nyilvánította, de az egész irodalmi hagyomány, kortársak, szemtanuk és Petőfi nyilatkozata (Pesti Divatlap 1845-47, 16. sz. jul. 17.) határozottan a fentemlített kunyhó mellett bizonyítanak.
