Kertem-kerted
Kertem-kerted címmel nyílt kiállítás két szobrászművész, Szunyog Júlia és Drabik Tamás alkotásaiból Kassán, a Szlovák Műszaki Múzeum épületében.
Kassán első alkalommal nyílik közös kiállítása Szunyog Júliának és Drabik Tamásnak, akik az egyetemista éveik alatt ismerkedtek meg, azóta barátként és alkotótársként is jelen vannak egymás életében, még ha maga az alkotás folyamata legtöbbször egymástól távol történik. A Kertem-Kerted kiállítás az anyatermészethez fűződő viszonyukat járja körül, a kert jellemzően hol szimbólumként, hol létező térként van jelen alkotási folyamataikban.
A tárlat megnyitóján Ján Melich, a Szlovák Műszaki Múzeum (STM) marketingért felelős igazgatóhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, ez a múzeum és a Botorkáló Tehetséggondozó Társulás második közös kiállítsa, s örömét fejezte ki, hogy ismét teret adhatnak ennek.
A kiállítást Balla Rita művészeti menedzser, a Limes Galéria vezetője nyitotta meg. Mint mondta, Szunyog Júlia műveinek gondolatisága és az egyes objektumok alapanyaga is természetből fakadó. „A kert számára az a paradicsomi lét, amiből alkotásai megszületnek és egyben gyermekkori személyes élményeinek valós helyszíne. A növényekkel való szoros kapcsolata nem a 21. századi, a fenntarthatóság keretrendszerébe szorított fontos, de egyben túlhypeolt attitűdjeként van jelen, hanem a növény gondozása, törődése, nevelése folyamatában résztvevő áldozatkész és alázatos művészeként. A személyes térélmény mellett Szunyog műveiben a kert gyakran szolgál szimbolikus elemként a szexualitás, intimitás, megtermékenyítés ábrázolására” – mondta.
Hozzátette, Drabik Tamás számára a kert filozófiai, meditatív színtér, rendezni való terep. Egy olyan metafizikai tér, eszményített mikrokozmosz, amiben folyamatosan azokkal az alkotásaival tudja magát körbevenni, amelyekkel szeret együtt lenni és együtt élni.
Fém szobrai az anyag tulajdonságaiból származóan tartósak, időtállók, erős gesztusokkal átszőtt mitikus és valós karakterek vonásait tükrözik. Témái a természet örök körforgását idézik, az élet, halál, álom filozófiai megközelítései időről-időre visszaköszönnek műveiben.
Grafittal, akrillal készült rajzait legalább annyira fontos műfajként tartja számon, mint szobrait. A két műfaj oda-vissza hat egymásra Drabik alkotói folyamatában. Szobraiban történetei letömörülnek, keveset „mondanak”, rajzai viszont megengedők és összetettebb történetek elmesélésre alkalmasak, melyet Drabik Tamás mindig saját narratívával tölt meg – fejtette ki.
Néhány alkotást leszámítva zömében az elmúlt két alkotói év munkáit öleli fel ez a tárlat.
„Szunyog és Drabik mostani kiállítása az ember és a természet párbeszédéről alkotott kritikai megfogalmazás. A kert az ember által formált szimbolikus tér, ahol az élet és a létezés misztériuma találkozik, és megtestesítik a reményt és a változást – ez a megfogalmazás mindkét művész esetében létjogosult” – fogalmazott Balla Rita.
