Borsiban emlékeztek a Kárpát-haza magyarjai a 349 éve született nagyságos fejedelemre
A nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén, a - magyar kormány támogatásával, 2021-ben teljeskörű, műemlékien felújított - borsi kastélyban vasárnap délután emlékeztek meg születésének 349. évfordulójáról.
A környékbelieken és az ünnepi műsorban fellépő fiatalokon kívül a Kárpát-medence különböző részéből érkeztek kuruc hagyományőrző csoportok, Rákóczi baráti társaságok, a Budapestről érkező zarándokvonattal visszatérő lelkes érdeklődőkön túl olyanok is, akik a nagy hagyománnyal bíró rendezvényre első ízben látogattak el. Az idén Kárpátaljáról és Erdélyből is érkeztek zarándokbuszok.
A rendezvény díszvendégeiként tisztelhették a jelenlévők körében Nacsa Lőrincet, Magyarország Miniszterelnöksége nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Dr. Balogh Csabát, Magyarország szlovákiai nagykövetét, Dr.Hetey Ágotát, Magyarország kassai főkonzulját, Dr. Hörcsik Richárdot, a magyar parlament képviselőjét és a II. Rákóczi Ferenc non-profit szervezet igazgatótanácsának elnökét, Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét valamint Pandy Pétert, a Magyar Szövetség alelnökét.
Az ünnepi műsorban elsőként Nagy Csaba tárogatóművész előadásában kuruc nóták hangzottak el. Majd felváltva hallhattuk a Magyar Rádió Gyermekkórusa csengő dallamait és a Nagyságos Fejedelem vers – és prózaíró verseny díjazottjainak írásait a bodrogszerdahelyi alapiskola diákjainak előadásában. Utolsó előttiként a Magyar Rádió Gyermekkórusa és a párizsi La Maitrise de Radio France Gyermekkórusa közösen énekelt el egy magyar népdalt. Zárásképpen pedig a magyar gyermekkórussal együtt a közönség is elénekelte a Rákóczi-szabadságharc kuruc lovaskatonáinak vitézi énekét, a Csínom Palkó című népdalt.
Nacsa Lőrinc, magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár ünnepi beszédének első gondolataiban elmondta, hogy mi magyarok hisszük, hogy minden élet, ami erre a földre születik önmagán túlmutató jelentőséggel bír. Bárki kiteljesedésének két feltételét emelte ki: a biztonságos és értékadó családi háttér mellett a nemzet és azon belül az egyén szabadságát, azt a két alapértéket, amelyeket védelmez és amelyekért küzd a magyar kormány.
- mondta, kihangsúlyozva, hogy mi magyarok történelmi örökségként magunkban hozdozzuk a küzdelmet, hiszen
Felelevenítette, hogy Szent István államalapítását követően még a sötét, kilátástalan csapásokon járva sem tévesztette el nemzetünk az ösvényt. Rákóczira véleménye szerint úgy emlékezhetünk, mint aki egy fárasztó, gyötrelmes hegymenetből vezette nemzetünket egy páratlan kilátóponthoz. A magyarság földi zarándokútjának egyik legkiválóbb kalauzaként beszélt a nagyságos fejedelemről, utalva arra, hogy az ő panorámája, a független és szabad Magyarország tárult fel lelki szemeink előtt az eljövendő évszázadokban - az 1848-49-es majd az 1956-os - szabadságért vívott harcainkban is.
Az államtitkár emlékeztetett a Rákócziak bátorságára, kitartására, hősiességükre. Hangsúlyozta, hogy a 349 évvel ezelőtt e családba, a borsi kastély falai között született fejedelemnek volt miből erőt merítenie, hiszen elei harcedzett férfiak voltak, sőt, mi több, édesanyja is katonai hős volt. Mint mondta, Zrínyi Ilona a legkiválóbb férfiakhoz mérhető kitartással védte Munkács várát 1685 végétől 1688 januárjáig. A család első fejedelme, Rákóczi Zsigmond Szendrő várkapitánya lett.
Nacsa Lőrinc hangot adott azon véleményének, hogy a történelmi összefüggések ismeretében érthetjük meg igazán II.Rákóczi Ferenc ősei földjéért folytatott szabadságharcát, amiért eleihez hasonlóan maga is vérét adta.
- mondta, emlékeztetve arra, hogy Magyarország kormánya azért is védi a magyar családokat, mert tudják, hogy minden jól működő család akár ilyen hatással is lehet a hazánkra.
II.Rákóczi Ferenc értékes, saját életén túlmutató jelentőségű életművéből egy gondolatát idézve is bebizonyosodhattunk arról, hogy a fejedelem saját hivatását a teremtője művének részeként látta.
Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy II.Rákóczi Ferenc bármelyik művét olvasva sem kerülheti el figyelmünket, hogy gondolkodását áthatotta a keresztény lelkiség.
Jelenünk függetlenségét a Nyugatról fenyegető veszélyről szólva Nacsa Lőrinc amondó, hogy nekünk is példát kell vennünk a vezérlő fejedelemről. Hasonló próbatételekkel szembenézve, ahogy neki, nekünk is jutottak hazaáruló labancok. Mint fogalmazott, a mi szabadságharcunk sem tűz kisebb célt önmaga elé, mint az erősödő nemzet, hazánk szuverenitása és szabadsága. Hansúlyozta, hogy a magyarok büszkén őrzik II.Rákóczi Ferenc emlékét, követik példamutatását.
E lelkület és szabadságvágy fészkét Borsiban őrző felvidéki magyarságot arra kérte, legyenek büszkék örökségükre és tanítsák meg az eljövendő nemzedékeket is arra, hogy a vezérlő fejedelem szellemisége velünk él, formálja az életünket és ha hűségesen őrizzük szívünkben emlékezetét, akkor itt is marad velünk. Zárszavában azt kívánta, hogy a magyarság ily módon egy békésebb holnapot tudjon biztosítani magának!
A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László ünnepi gondolatait egy kuruc kori anekdotával kezdte, szemléltetve egyrészt a Rákóczi-szabadságharc időszakának bonyolultságát. Másrészt azt, hogy a vezérlő fejedelem emléke a történelem könyvek lapjain túl évszázadok óta él az emberek szívében, a mondakörben, a tárogató-dallamokban, a bujdosónótákban, a kuruc irodalomban. Az erdélyi testvéreinket Jókai nagyegyedi két fűzfáját, a kárpátaljaiakat Munkácsy dajka-történeteit említve üdvözölte. A történelmünk leghosszabb szabadságharcáról, az 1703-ban a magyar-lengyel határnál kezdődő Rákóczi-szabadságharcról röviden szólva, Gubík azt is megemlítette, hogy vezére Lengyelországba emigrált. Majd a szabadságharcot megelőző, kevésbé hősies időszakokról szólva elmondta, hogy a török rabigát és kiűzését követően megkaptuk azt a pozsonyi országgyűlést, ami eltörölte a nemesi rendek ellenállási - és a szabad királyválasztási jogát. Megkaptuk az eperjesi vésztörvényszéket és a labanc kizsákmányoló politikáját.
Hangsúlyozta, hogy
a kemény idők kemény embereket szülnek.
Igy hát 349 évvel ezelőtt, március 27-én megszületett az, aki kivételes vérvonalával és neveltetése révén a legmegfelelőbb volt a feladatra, hogy a magyar szabadságharc eszméjét felkarolva egy állam nélküli államférfivá váljon.
A pártelnök a nagyságos fejedelem érdemeit felelevenítve elmondta, hogy Rákóczit a magyar parasztok arra kérték, hogy a lengyel számüzetése dacára is álljon a magyar szabadság élére. Ezen igényüket a nemesekével összeegyeztetve megteremtette tulajdonképpen a későbbi politikai nemzet, a modern alkotmámyos magyar nemzet alapjait. Hangsúlyozta, hogy a katolikus főnemes Rákóczinak sikerült elsimítani a szabadságharc gerincét adó, zömében protestáns Tiszán-túli rendek között közel egy évszázadon át fennálló felekezeti különbségeket. Szólt az általa felállított hősi csapatokról is, melyek hadvezérei többek között Vak Bottyán, Esze Tamás és mások voltak. Gubík kiemelte, hogy Rákóczinak azt is sikerült elérnie, hogy hívei – akik félték és egyben tisztelték is – még a száműzetésébe is követték, egészen a Fekete-tenger partjáig, Rodostóig.
A borsi kastély falai között a hagyományokhoz hűen őrzött és ápolt Rákóczi-kultusz véleménye szerint azért fontos, mert a mondakörön túl ez az a hagyaték, amiből ma is táplálkoznunk kell és amire ma is büszkének kell lennünk. Véleménye szerint azért élő máig ez a több évszázados emlékezet, mert míg a jakobinusokkal vagy a harmadik birodalom katonáinak szabadságharcában nem volt velük istenük, addig Rákóczi kurucaival hazája szabadságáért a Jó Isten oltalmával küzdött.
Ma, itt a Felvidéken a pártelnök szerint az a tanulság, hogy
Zárszavában Gubík László, Rákóczi emlékéhez híven arra intett, hogy a régióinkért, szűkebb pátriánkáért és szabadságunkért Isten előtti alázattal, ne másokat elgáncsolva küzdjünk, hanem a szülőföldünkhöz ragaszkodó felvidéki magyarként.
A nagyságos fejedelem születése 349.évfordulóján az ünnepi megemlékezés a kastély előtti bronz mellszobra megkoszorúzásával zárult.
A délután folyamán a kastélyudvarban az ünnepségre érkezők hallhatták még a Magyar Rádió Gyermekkórusa, a párizsi La Maitrise de Radio France Gyermekkórusa valamint a Magyar Honvédség Szentendrei Helyőrségi Zenekarának koncertjét.
