A padlással kezdi új évadát a Thália Színház
A kassai Thália Színház 2023/2024-es évadjának első bemutatója A padlás lesz, Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese – félig musicalje. A darab bemutatóját 2023. november 30-án tartják.
A kassai Thália Színház 2023/24-ben az 54. évadát hirdeti meg, melynek a vezérgondolata: „Létezem, szédülök belé!” Az évad első darabja A padlás, a magyar színház utóbbi évtizedeinek egyik legnagyobb sikere. A vígszínházi ősbemutató után 35 évvel és 14 évvel az előző kassai bemutatót követően a Thália Színház Dudás Péter rendezésében egy teljesen eredeti fölfogású előadással várja a közönséget. A darabról sajtótájékoztató keretében adtak tájékoztatást.
A Rádiós szerepét Hajdú Mihály, a kassai Állami Konzervatórium diákja játssza és énekli majd. Témüller a kassai deszkákon Témüller Rozália, a rossz idegállapotban lévő, rendmániás házmester lesz, akit Szabadi Emőke kelt majd életre. A Kölyök szerepében visszatér a színpadra Rab Henrietta, aki eddig az anyaságra koncentrált. Az előadásban látható szinte az egész társulat: Dégner Lilla, Rubóczki Márkó, Nádasdi Péter, Bocsárszky Attila, Illés Oszkár, Kövesdi Szabó Mária. Érdekesség, hogy a rendező és a dramaturg is kapott színészi feladatot, Dudás Péter a Papagájnak kölcsönzi a hangját, Forgács Miklós pedig Robinsont, a számítógépet szinkronizálja.
„A megnyugvást kereső, egy örökkévalóság óta a végtelenben bolyongó szellemek, a világűr és az emberi tudás titkait kutató, de a karnyújtásnyira lévő csodákat alig észrevevő emberek, a jó és a rossz mindennapi összecsapásait megélő esendő figurák végzetes találkozásáról szól ez a legendás, zenés mesemusical. Egy varázslatos padláson a mesék birodalma, az emberi vágyak kavargása és egy bűneset líraivá szelídülő története fonódik össze az elfeledett zugok ködében és a csillagok porában” – mondja a darabról Forgács Miklós dramaturg.
„Ismét kiderül, hogy mindenki szeretne egy olyan helyet, ahol otthon érezheti magát és ahol a szeretet és jóindulat mindig győzedelmeskedik, hogyha a legféltettebb kincseink kerülnek veszélybe, akkor mit vagyunk hajlandóak föláldozni és mit vagyunk képesek megtenni a többiekért. Észrevesszük-e a dolgok valódi arcát, meg tudunk-e birkózni azzal, amikor a fény és árnyék összemosódik, tudunk-e választani a valódi és a látszatértékek között. Egy pókhálós padlásról nem mozdulva is be lehet utazni az egész univerzumot, szédítő időtávlatok tudnak megnyílni a mindennapokban, a szilvásgombócnak szeretetíze van, a szerelemnek pedig világűr zamata, a kozmosz pedig olyan, mint egy kedves, meghitt, ismerős padlás” – teszi hozzá.
Hajdú Mihály elsőként a Fényév távolság... kezdetű dallal ismerkedett meg, és rendkívül nagy hatással volt rá az üzenete. „Sokszor az embernek nehéz pillanatai vannak, azt hiszi, hogy már nem bírja tovább, legszívesebben feladná, elmenekülne, de akkor is tudja, hogy feladata van ezen a világon, hogy össze kell szednie magát, hogy van értelme küzdeni. A Rádiós szerepével is nagyon tudok azonosulni, mert néhány éve még én is ilyen ember voltam, aki bezárkózik a maga világába, nem érdekli semmi más csak a maga szenvedélye, nem törődik a lányokkal, fél az érzelmektől, nem veszi észre a valóságot. De a végére felnő” - mondja.
Hajdú Mihály – aki a színészet mellett három éve aktív zenész is – Szőlőskéről származik, vegyes családból, és első alkalommal játszik magyarul. Ezt nagy kihívásnak nevezte. „A fejemben mindig ott van, hogy szépen kell beszélni, jól kell kiejteni a szavakat, helyesen kell hangsúlyozni, nagyon összpontosítok erre. Mindemellett természetesen meg kell mutatni, hogy milyen is ez a Rádiós, reagálni kell a helyzetekre, meg kell jeleníteni a szituációkat. Nem könnyű feladat, küzdök vele. Eleve az iskolához képest egy kőszínházban mindenre kevesebb idő van, ott egy alig egy órás előadást egy évig próbálunk, itt egy egész estés produkcióra van néhány hét. De nagyon élvezem a munkát, nagyon hálás vagyok, hogy a csapat része lehetek” – hangsúlyozta.
Dudás Péter rendező rámutatott, A padlás egyik fontos témája az elvágyódás, hisz ez egy rendszerváltás előtti történet. „Akkoriban nagyon sokaknak a Nyugat jelentette a szebb és jobb élet lehetőségét. Ahogy kinyíltak a határok, ma már látjuk, hogy a világ tele van konfliktusokkal, környezetrombolással, háborúval és szegénységgel. És ebben a régen hőn vágyott Nyugat sem teljesen ártatlan. Az elvágyódás továbbra is megmaradt. De bármelyik irányba is nézünk, bárhol is szeretnénk meglátni azt az annyira áhított szebbet és jobbat, nincs sehol, legalábbis készen. Innét már nincs hová menekülnünk, mint ahogy azt a szellemek szeretnék. Ők mindig tovább állnak. Sehol sem elégedettek. Addig akarnak vándorolni, amíg meg nem találják a tökéletes galaxist, a legjobb bolygót. De nekünk itt, a Földön kell, hogy dolgunk legyen. Itt kell álmodnunk és megvalósítani az álmainkat. Itt kell törekednünk egy szebb és boldogabb világ megteremtésére. Nem lesz más Földünk” – mondta.
Hozzátette, éppen ezért választotta az előadás vezérgondolatának Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biológus fohászát: „Uram, mentsd meg gyermekeinket. Mentsd meg értelmüket, hogy romlottságunk ne rontsa meg őket. Mentsd meg életüket, hogy fegyverek, melyeket mások ellen kovácsolunk, ne őket pusztíthassák, hogy jobbak lehessenek szüleiknél, hogy építhessék önnön világukat, a szépség a tisztesség, összhang, jóakarat és méltányosság világát, melyet a béke és a szeretet kormányoz Mindörökké.”
A díszletet Dudás Bálint, a jelmezeket Őry Katalin tervezte. A koreográfus Hajdu Anita volt, aki először dolgozott együtt a Thália Színházzal, az asszisztenseként pedig Kántor Kata segítette a munkát. A korrepetítori feladatokat Marík Erzsébet vállalta ismét. Light designerként Majoros Róbert tért vissza Kassára. A rendezőasszisztens pedig a színészi feladatai mellett Illés Oszkár volt.
